Spanyolorsz�g enyhe, csapad�kos �ghajlat� atlanti-�ce�ni partvid�ke �lesen k�l�nb�zik a tipikus hisp�n t�jt�l. E z�ld s�vban ter�l el a kelta eredeti galleg�k lakta Galicia, ahol a 9. sz�zad elej�n megtal�lt�k a v�rtan�hal�lt halt Jakab apostol s�rj�t. A h�rre megindult a zar�ndokok �radata. Sz�mukra �rt�k a vil�g elso �tik�nyv�t a 12. sz�zadban.

A legt�bben Roncesvalles-t�l, az �gynevezett francia �ton �rt�k el c�ljukat. Az�ta is ez a legn�pszeribb. M�r nemcsak lelki megtisztul�st kereso h�vok j�rj�k v�gig, de turist�k is, akiket lenyug�z a v�ltozatos t�j sz�ps�ge, megannyi vall�si, kultur�lis eml�ke. A Camino de Santiago, a zar�ndok�t galiciai el�gaz�sa �rinti Samost, a 7. sz�zadi benc�s kolostort. Sarria pedig arr�l nevezetes, hogy Compostel�ba tartva e v�rosban halt meg IX. Alfonz. A v�ndor itt k�so este is v�s�rolhat zar�ndokkell�keket, hogy megfeloen felszerelkezve induljon tov�bb Portomar�n fel�. Innen, a gal�ciai t�v fel�tol haj�kir�ndul�st is lehet tenni a felduzzasztott Mino foly�n, a v�zisportok kedveloi pedig kajakba sz�llhatnak.