ltalnos lers
Spanyolorszg fvrosa, a tbb mint hrom s fl milli lakos Madrid, az orszg vasti s kzti csompontja is. Tengertl val tvolsga s magassga (660 m) miatt a tl hideg, a nyr pedig forr. Madridban hrom vilghr kptr, egy Kirlyi Palota, fensges terek, s Spanyolorszg trtnelmnek kincseit rz mzeumok vrjk az rkezket. A vrost krlvev kis tartomny, a Comunidad de Madrid nevezetessgei kzl a Sierra de Guadarrama s az El Escorial a legnevesebbek. A spanyol vrosok kzl fleg Madrid emelkedett Eurpa egyik mvszeti fvrosnak rangjra. A spanyol festszet mindig is vilghr volt: Goya,Greco,Velzquez s Zurbaran a vilg legnagyobb festi kz tartoznak. Szzadunkban olyan nevekkel bvlt ez a nvsor, mint Picasso, Dali s Mir, de mellettk mg szmtalan, kevsb ismert, de jelents fest, szobrsz s ptsz van. Az eurpaiak most kezdik igazn felfedezni a spanyol kultrt. Lm-lm, Don Quijote de la Mancha lovag orszga mennyi szellemi meglepetst tartogat szmunkra. Br a csapvz alkalmas emberi fogyasztsra, az lelmiszerzletekben klnbz kiszerelsban kaphat az ivvz (agua). Ha sznsavas svnyvizet szeretntek, gy krjtek: auga con gas, ha sznsav menteset: sin gas.
|
|
|
Madrid leghresebb ltnivalja a Museo del Prado, a vilg egyik legnagyobb szpmvszeti mzeuma, ahol a XV.s XIX.szzad kztti eurpai festszet remekmvei tallhatk, kztk Goya s Velzquez festmnyei. A mzeum mellett tallhat a Real Jardin Botnico, ahol kipihentjk a mzeumltogats fradalmait. Madridban van a vilg legnagyobb bikaviadal arnja, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas,ahol remek viadalokat lthatunk. Ha kevsb vres sszecsapst akarunk ltni, menjnk el a Real Madrid vagy az Athletico Madrid meccsre. A madridi jszaka kzpontja a Malasana negyed, azon bell is a Plaza del Dos de Mayo. Ne hagyjuk ki vasrnap reggel az El Rastro piac felkeresst sem, ez ugyanis a vilg legnagyobb bolhapiaca, utna pedig stljunk egy nagyot a Retiro parkban.
| |