Spanyolorsz�g

Spanyolorsz�ggal 1977. febru�r 9-�n �lltak helyre nagyk�veti szint� diplom�ciai kapcsolataink . A k�t orsz�got 1992 febru�rja �ta Bar�ts�gi �s Egy�ttm�k�d�si Szerz�d�s k�ti �ssze. Barcelon�ban 1992 febru�rja �ta f�konzul�tus m�k�dik. Az �llamk�zi szerz�d�ses kapcsolatok rendezettek.

Kereskedelmi kapcsolataink gyors �temben fejl�dnek a rendszerv�lt�s �ta. Jelenleg kivitel�nk c�lorsz�gai k�z�tt Spanyolorsz�g a 8. helyen �ll. A beruh�z�sok ir�nti �rdekl�d�s csak EU csatlakoz�sunk �ta kezd �l�nk�lni. Intenz�vek idegenforgalmi kapcsolataink. Kultur�lis egy�ttm�k�d�s�nk fontos eszk�ze a 2004 szeptember�ben felavatott budapesti Cervantes Int�zet.

1987-ben tett el�sz�r hivatalos �llami l�togat�st Magyarorsz�gon, amit 1994. febru�r 15-18. k�z�tti hivatalos l�togat�sa viszonzott. A kir�lyi p�r 1996. szeptember 10-13. k�z�tt lezajlott m�sodik magyarorsz�gi l�togat�sa a legut�bbi hivatalos spanyol �llami l�togat�s. k�z�tt hivatalos l�togat�st tett haz�nkban , a spanyol tr�n �r�k�se, Aszt�ria Hercege �s feles�ge. k�z�tt hivatalos �llami l�togat�st tett Spanyolorsz�gban k�zt�rsas�gi eln�k.

korm�nyf� l�togatott Magyarorsz�gra. 2004 �v november 24-25-�n minisztereln�k hivatalos l�togat�st tett Madridban. �tj�ra elk�s�rte Somogyi Ferenc k�l�gyminiszter.

A spanyol Kongresszus eln�ke 2001. november 7-9. k�z�tt l�togatott Budapestre. Szili Katalin h�zeln�k 2002. okt�ber 14-15-�n tett hivatalos l�togat�st Madridban.

2001 j�lius�ban hivatalos l�togat�son Budapesten j�rt a auton�m korm�ny (Generalitat) eln�ke, ill. 2000 tavasz�n �zletemberekb�l �ll� n�pes k�s�rettel Budapesten t�rgyalt tartom�nyi eln�k. 2002 nyar�n az Asturias Hercegs�g auton�m ter�let eln�ke l�togatott Magyarorsz�gra. 2004. november 8-9-�n Pedro Sanz Alonso, tartom�ny eln�ke l�togatott Magyarorsz�gra. 2005. m�rcius 4-�n megnyitotta kereskedelmi k�pviselet�t Budapesten tartom�ny helyettes korm�nyz�ja. Josep Huguet katal�n gazdas�gi miniszter 2005. j�nius 30-�n felavatta a katal�n exort�szt�nz� test�let – COPCA – budapesti irod�j�t, amivel 32-re n�tt Katal�nia k�lgazdas�gi k�pviseleteinek sz�ma.

Az EU b�v�t�s�t Spanyolorsz�g k�vetkezetesen t�mogatta. Haz�nkat a csatlakoz�sra leg�rettebbek k�z�tt tartotta sz�mon. Ugyanakkor az uni�s csatlakoz�si felt�telek kialak�t�sa sor�n a spanyol �rdekeket k�vetkezetesen �s kem�nyen igyekezett �rv�nyes�teni. Az EU-ba val� beilleszked�sben a spanyol f�l k�toldal� alapon is kinyilv�n�totta seg�t�k�szs�g�t (kor�bban a PHARE twinningek sor�n Spanyolorsz�g n�gy projektben f� partner, n�gy projektben pedig r�sztvev� partner volt).

egy�ttm�k�d�s�nk fontos eleme, hogy mindk�t orsz�g a sz�vets�g tartozik. A spanyol f�l nagyra �rt�keli a spanyolorsz�gi region�lis NATO-parancsnoks�gokon (Madrid k�rny�ke, Valencia) szolg�latot teljes�t� magyar katon�k teljes�tm�ny�t.