T�rt�nelem

Olaszorsz�g ter�lete m�r az i.e. els� �vezredben lakott volt, a f�lsziget �szaki r�sz�t az etruszk n�p uralta, g�r�g telepesek pedig a f�lsziget d�li r�sz�t h�d�tott�k meg. A mai f�v�ros ter�lete is etruszk uralom alatt �llt. R�ma alap�t�sa is ezen id�szakra esik (i.e. 753). K�s�bb a mai Lazio (Latium) lak�i jutottak d�nt� szerephez, akiknek f�v�rosa R�ma volt, az i. e. II. sz�zadra eg�sz It�li�t megh�d�tott�k. R�ma �llamform�ja i. e. 509-ig kir�lys�g, ut�na k�zt�rsas�g volt, majd cs�sz�rs�g lett. A cs�sz�rs�g kor�ban a r�mai birodalom ter�lete folyamatosan n�vekedett. A legnagyobb cs�sz�r uralkod�sa alatt ter�lete Angli�t�l Sz�ri�ig h�z�dott. 330-ban a r�mai birodalom kett�szakadt Kelet-r�mai �s Nyugat-r�mai Birodalomra. 476-ban a Nyugat-r�mai Cs�sz�rs�got megd�nt�tt�k a germ�n t�rzsek. Ezut�n bomlott a f�lsziget ter�lete k�l�nb�z� fejedelems�gekre, hercegs�gekre, f�ggetlen v�ros�llamokra. A f�lsziget d�li r�sze el�sz�r a Keletr�mai Cs�sz�rs�g, k�s�bb az arabok, majd a normannok uralma alatt �llt. �szak-It�li�ban a longob�rdok telepedtek meg, �ket a frankok k�vett�k, k�s�bb pedig a N�met-r�mai Cs�sz�rs�g r�sze lett a f�lsziget �szaki r�sze.

A k�z�pkorban m�r a francia kir�lyok is versengtek a ter�let�rt. Ez id�ben terjesztette ki vil�gi hatalm�t a r�mai p�pa is, aki a k�z�pkor elej�re K�z�p-It�lia jelent�s r�sz�t uralma al� vonta. Ekkor v�lt nagyhatalomm� Velence is. A XVI. sz�zad v�g�re azonban Velence hanyatl�snak indult, a f�lsziget k�z�ps� r�sz�n k�t jelent�sebb hatalom l�tezett: a Tosc�n Hercegs�g �s az Egyh�zi �llam. A f�lsziget d�li r�sz�n m�r a XI. sz�zadban a n�met-r�mai cs�sz�rok�, k�s�bb pedig az Anjou-kir�lyok� volt a hatalom. �ket k�vett�k a spanyol Arag�niai-h�z kir�lyai, a Habsburgok spanyol �ga, az osztr�k Habsburgok, majd a Bourbonok spanyol �ga. Nap�leon a XVIII. sz�zad v�g�t�l 1815-ig az eg�sz f�lszigetet uralta. Nap�leon buk�sa ut�n az osztr�kok megszerezt�k Lombardia �s a Velencei K�zt�rsas�g ter�let�t. M�r ebben az id�ben meger�s�d�tt az egys�ges Olaszorsz�g megteremt�s�t c�lz� mozgalom. Az egyes�t�st a Habsburg Monarchia �s a p�pas�g nem t�mogatta. Az egyes�t�s�rt folytatott harcokban d�nt� szerepe volt Garibaldinak, aki v�r�singeseivel felszabad�tott�k a f�lszigetet a franci�k �s az osztr�kok uralma al�l.

Az egys�ges Olaszorsz�g 1861-ben alakult meg II. Viktor Em�nuel uralma alatt. Velence csak 1866-ban ker�lt az olasz �llamhoz. R�ma elfoglal�sa �s a p�p�k vil�gi hatalm�nak megd�nt�se 1870-ben t�rt�nt meg. Ekkor vonult a p�pa a Vatik�n ter�let�re. 1929-ben siker�lt az olasz �s az egyh�zi �llamnak a later�ni szerz�d�sben egyezs�gre jutnia, melyben az olasz �llam elismerte az Egyh�zi �llam f�ggetlens�g�t. Az I. vil�gh�bor�ba Olaszorsz�g – megszegve a kor�bban k�t�tt sz�vets�get – az Osztr�k-Magyar Monarchia �s N�metorsz�g ellen l�pett be. Ezzel 1919-ben megkapta a kor�bban Ausztri�hoz tartoz� D�l-Tirolt, valamint az Isztriai-f�lszigetet. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszer� �llamot alap�tott. Olaszorsz�g 1940-ben bel�pett a II. vil�gh�bor�ba. A sz�vets�ges csapatok 1943-ban kezdt�k meg Szic�lia fel�l el�renyomul�sukat. A h�bor� befejez�se ut�n az olaszok n�pszavaz�s �tj�n d�nt�ttek a k�zt�rsas�gi �llamforma megalak�t�s�r�l. A II. vil�gh�bor� ut�ni p�rizsi b�keszerz�d�s �rtelm�ben az orsz�g elvesztette Isztri�t �s az Adriai-tenger keleti partj�n birtokolt kisebb ter�leteket. Az 1960-70-es �vekben indult meg az orsz�g fejl�d�se.