�p�t�szet

Jellegzetesen spanyol f�ld�n kialakult �p�t�szeti, m�v�szeti ir�nyzatok: a mozarab st�lus, a mud�jar st�lus, a platareszk st�lus. Spanyolorsz�gban sz�letett a barokk. A spanyol �p�t�szet legh�resebb spanyol k�pvisel�i: Jos� Churriguera, Juan de Herrera, Ventura Rodr�guez �s Juan de Villanueva. Az organikus �p�t�szet meghat�roz� egy�nis�ge: Antonio Gaud� i Cornet (1852-1926) katal�n �p�t�sz. A modern, 20-21. sz�zadi �p�t�szet kimagasl� alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert �s Santiago Calatrava.

K�pz�m�v�szetek

A legnevesebb spanyol fest�k, szobr�szok: Diego de Silva y Vel�zquez (1599-1660) andal�z fest�, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) g�r�g sz�rmaz�s� fest�m�v�sz, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghat�roz� fest�alakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk k�pz�m�v�sz, Juan Gris (1887-1927) a kubizmus k�pvisel�je, a rendk�v�l term�keny Pablo Picasso (1881-1973) andal�z fest�, Joan Mir� (1893-1983) katal�n sz�rrealista fest�, �s a „sz�rrealizmus atyjak�nt” ismert Salvador Dal� (1904-1989) fest�, szobr�sz, �kszerk�sz�t�.

Irodalom

A mai spanyol f�ld�n sz�letett irodalom legkiemelked�bb alakjai az �korban: Martialis (40-101) zaragozai sz�let�s� �s Lucius Annaeus Seneca (i.e. 4 – i.sz. 65) andal�z sz�rmaz�s� r�maiak voltak. �k m�g latinul �rt�k alkot�saikat.
A spanyol irodalom vir�gkora, a „Siglo de Oro” vagy magyarul „Aranysz�zad” Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), F�lix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) kom�dia�r�, Pedro Calder�n de la Barca (1600-1681) eposzteremt� �s Graci�n y Morales (1601-1658) korszaka.
Irodalmilag �jat az 1800-as �vek v�ge hozott a 98-as nemzed�k k�pvisel�ivel, kiemelked� alkot�k a pr�zairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk sz�rmaz�s� essz�ista �s Jos� Ortega y Gasset (1883-1955) essz��r�.
A k�lt�szet vil�gh�r� egy�nis�ge az andal�ziai Federico Garc�a Lorca (1898-1936). Spanyolorsz�g t�bb Nobel-d�jas �r�val is b�szk�lkedhet, mint Juan Ram�n Jimenez (1881-1958, 1956 Nobel-d�j) �s Jorge Guill�n (1977 Nobel-d�j).

Filmm�v�szet

Az els� spanyol film 1897-ben k�sz�lt, az els� hangosfilm 1932-ben. A modern eur�pai filmm�v�szet kiemelked� mesterei: Luis Buñuel (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) �s Pedro Almod�var (1949-, t�bbsz�r�s Oscar-d�jas) rendez�k.

Zene

A spanyolorsz�gi zenem�v�szet kiv�l�s�gai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerz�, Pablo Casals (1876-1973) katal�n csell�m�v�sz, Andr�s Segovia (1893-1987) git�rm�v�sz, Paco de Lucia (1947-) git�rm�v�sz, Carlos Montoya git�rm�v�sz. Az operasz�npad vil�gh�r� el�ad�i: Pl�cido Domingo (1941-), Jos� Carreras (1946-) �s Montserrat Caball� (1933-).