A Samba eredetileg t�bb t�ncforma gy�jt�neve, melyeket az elm�lt �vsz�zadokban az afrikai n�ger rabszolg�k vittek magukkal Kong�b�l, Szud�nb�l �s Angol�b�l �j haz�jukba, Braz�li�ba. Abban az id�ben ez igen n�pszer� t�ncfajta volt, melyet "Semba"-nak h�vtak, ami a tipikus cs�p�mozg�sokat jel�lte. A bantu n�pekn�l az ext�zis, a m�mor�t� t�nc �llt a k�z�ppontban, ami kultikus �nneps�geik jellegzetess�ge volt. Az afrikai t�nckult�ra a brazil partvid�ken is elterjedt, s a t�ncnak Rio, Sao Paulo, Pernambuco, Bahia �s Maranhao is otthont adott.

Mindemellett a k�rt�nc is kedvelt volt, melynek k�z�ppontj�ban egy sz�l�t�ncos vagy egy p�r is t�ncolt. A brazilok ezeket a t�ncokat Batuque, Lundu vagy Samba n�vvel jel�lt�k, s mozg�st illetve �nneps�get jelentettek. A legn�pszer�bb k�rt�nc a "Samba de moro" volt, melyet m�r a modern Samba el�dj�nek tekinthet�nk. A Sambazene az �si Afrika kultikus zen�j�b�l sz�rmaztathat�. F� hangszerei (dobok, harangok) f�k�nt afrikai eredet�ek. A gyors, �l�nk zene �szt�n�zte a t�ncos mozg�st. A p�rok nemcsak a tov�bbhalad�sra �gyelnek t�nc k�zben, hanem az �n. Bounce-mozg�sok �letre kelt�s�re is. Ez a mozg�s a boka �s a t�rd seg�ts�g�vel j�n l�tre.

Ma a Samba uralja a brazil zenei �letet. A h�res karnev�l alkalm�b�l �vente �j Samba mel�di�k sz�letnek. Persze a karnev�l nek�nk magyaroknak kicsit dr�ga mulats�g, de az ilyenkor Ri�n uralkod� hangulat k�pr�zatos. Sajnos egy-egy ilyen rendezv�ny �vente egy-k�t hal�los �ldozatot is k�vetel. Mikor a t�bb sz�zezres t�megb�l �ll� menet elindul, k� k�v�n nem marad, s az emberek gyakran egym�st is eltaposs�k. Viszont a "d�szlet" l�legzetel�ll�t�. A gy�ny�r� t�j t�bb filmnek adott m�r otthont.

Afrikai �s portug�l kever�kk�nt ker�lt 1910-ben Braz�li�b�l Eur�p�ba a maxixe, amely egy szoros p�rost�nc volt; azonban nem aratott f�nyes sikert. A versenyprogramokban 1924-ben �s '25-ben mer�lt fel �jra ez a brazil t�nc Samba n�ven. Csak a II. vil�gh�bor� ut�n tartozott a Samba a t�nczenekarok �lland� m�sor�hoz. 1948-49-ben egy jelent�sen leegyszer�s�tett form�ja lett n�pszer�. A t�nciskol�k sikerrel vett�k fel programjukba a Samb�t, ahol f�k�nt a halad� szinten kezdt�k tanulni a t�ncosok.

A Samba k�nnyeds�g�vel �s gondtalans�g�val kiv�vta meg�rdemelt hely�t a t�ncparketten. Jellegzetess�ge, hogy a p�rok hull�mmozg�ssal haladnak a teremben. A versenyz�k ezt a mozdulatot a medence el�re- �s h�tralend�t�s�vel val�s�tj�k meg. Az eur�pai Samb�ba az afrikai mozg�selemek is beker�ltek. A t�ncban gyakran szerepelnek ring� l�p�sek, volta-forg�sok, "hord�k", promen�dfut�sok.

A t�nc zen�je: k�zepesen gyors, k�nnyed.
Zenei �teme: 2/4-es.
Temp�: tud�sszint szerint 48-56 �tem/perc lehets�ges, versenyen 54 �tem/perc.