A Rumba t�bb kubai p�ros t�nc gy�jt�neve. A rumba sz� m�r r�g�ta ismeretes, jelent�se "�nnep" vagy "t�nc". A t�ncban l�rai mozdulatok keverednek erotikus elemekkel. Ami a zen�t illeti, gazdag afrokubai ritmusok jellemzik. K�t t�nc fejl�d�tt ki ezekb�l a ritmusokb�l: a XIX. sz�zadban a Haban�ra �s a XX. sz�zadban a Modern Rumba, melyek egym�ssal szoros rokons�gban vannak. A zen�t vagy lassan j�tszott�k, mint k�s�bb az Eur�p�ban n�pszer� Rumba-Boler�t, vagy gyorsabb temp�ban, mint a Rumba-Guarachat-t �s a "Kubai Rumb�t".

A t�nc New Yorkon kereszt�l ker�lt �t Eur�p�ba 1930-ban. A "The peanut wendor" volt az els� rumbasl�ger, mely a vil�got is megh�d�totta. Az els� koreogr�fi�t az angolok dolgozt�k ki, melyet a franci�k �s a n�metek is �tvettek. A Rumba az 1931 �s 1933 k�z�tti id�szakban nem �rv�nyes�lt igaz�n, mivel a legt�bben nem tudt�k, hogy hogyan kell t�ncolni. Legink�bb Foxtrott-l�p�seket t�ncoltak �s hozz� cs�p�mozg�st. �j lend�letet 1945 ut�n kapott a franci�knak k�sz�nhet�en. Vel�k p�rhuzamosan az angolok is foglalkoztak a Rumb�val. A k�t "rumbah�bor�ban" (1956-58 �s 1961-63) a Rumba-technika szabv�nyos�t�s�r�l vitatkoztak. A "Cuban style" - amit az Angli�ban �l� francia Pierre a Mambob�l fejlesztett ki - vet�lkedett a "Square Rumba"-val, a lass� Rumba-Boler�val, amelyet Franciaorsz�gban Lucien David alkotott meg. A "rumbah�bor�" azzal fejez�d�tt be, hogy egy nemzetk�zi bizotts�g eld�nt�tte, hogy a Rumb�t k�t k�l�nb�z� alapl�p�sre lehet fel�p�teni. V�g�l a "Cuban style" terjedt el, mivel csaknem minden versenyp�r ezt a sziszt�m�t haszn�lta. Ma a t�nciskol�k is erre a sziszt�m�ra �p�tenek.

A t�ncot az erotikus j�t�k, az izz� szerelmi verseng�s jellemzi. Sok figur�ban a n�ies cs�b�t�m�v�szet is megmutatkozik. A nemek p�rbesz�d�ben a n� ingadozik az odaad�s �s az elutas�t�s k�z�tt, a f�rfi a vonz�d�s �s a f�ggetlens�g k�z�tt. Ennek fontos kifejez�eszk�zei a cs�p�- �s medencemozg�sok. A XIX. sz�zadi le�r�sokban szenved�lyes, cs�b�t� t�nck�nt eml�tik, melyben a n� arra t�rekszik, hogy a f�rfit kih�v� cs�p�mozg�s�val elcs�b�tsa. A cs�p�mozg�sok a Rumba tipikus elemei. Ezek a ny�jtott l�bra val� s�ly�thelyez�s eredm�nyek�ppen j�nnek l�tre. Fontos, hogy ne tegy�nk tudatosan "m� cs�p�lend�t�st", ami kev�sb� eleg�ns. A term�szetes cs�p�mozg�sok sohasem t�nnek t�lzottnak. Az eszt�tikus, sz�p t�nc �rdek�ben k�l�nb�z� jazz-elemeket is �tvettek a Rumb�ba.

A Rumb�t 1964-ben siker�lt a versenyek alapanyagak�nt elismertetni. Az�ta a latin t�ncversenyek n�lk�l�zhetetlen programja.

Zen�je: l�gy, kellemes, lass�, szink�p�lt, visszafogott, tart�zkod�. A klasszikus t�nczen�n k�v�l n�h�ny pop-zen�re is lehet Rumba l�p�seket t�ncolni.
Zenei �teme: 4/4-es.
Temp�: tud�sszint szerint 28-31 �tem/perc
Versenyen 28 �tem/perc