Gasztronmia
Az olaszok napi tkezsre az olcs tsztatelek (pasta) jellemzek. Olaszorszgban gyrilag tbbszz flt ksztenek. Ma mr az orszghatron tl is elterjedt a spagetti, a makarni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, s tagliatelle. A tsztkat vagdalt hsokkal, mrtsokkal, zldsgekkel, gombval, felvgottakkal, hallal variljk, de felttknt hasznlnak kagylt, rkot, tojst vagy fstlt szalonnt is.
Klnleges olasz specialits a vilgszerte elterjedt pizza, melyet gombval, sonkval, zldsggel, tenger gymlcseivel, hallal ksztenek, majd a tetejre reszelt sajtot tesznek.
Desszertek kzl olasz fldn kszl a vilghr olasz fagylalt (gelato), melyet itliai cukrszok talltk fel.
Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legelkelbb helyet, az itliai szlfajtk tbbsgt az igencsak borkedvel rmaiak teleptettk (s fogyasztottk a nedt szorgosan). Ismertek ezenkvl mg a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, vagy a Campari. J minsg trklyplinka a grappa.
Az olaszok ers eszpressz kvja vilgszerte elismert s nagy npszersgnek rvend. Olasz fldrl terjedt el a capuccino is.
|