M�zeumok
 
Prado (Madrid) : a vil�g legnagyobb m�v�szeti kincsest�ra a Madridi Nemzeti M�zeum El Greco, Vel�zquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt �s m�s alkot�k felbecs�lhetetlen �rt�k� m�veivel. Az orsz�g egyik legl�togatottabb m�zeuma.

Sz�fia Kir�lyn� Kultur�lis K�zpont (Madrid): Nemzeti M�zeum, els�sorban 20. sz�zadi m�veket mutat be, itt �ll�tott�k ki Picasso Guernic�j�t, J. Gris, Mir�, Dal� festm�nyeit, Julio Gonz�lez �s Gargallo szobrait. A sz�zad m�sodik fel�b�l Chillida �s T�pies illetve m�g sok m�s m�v�sz alkot�sait �rzi.
Nemzeti Archeol�giai M�zeum (Madrid): 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, g�r�g, r�mai, �kereszt�ny �s vizig�t archeol�giai eml�keket, festm�nyeket �s szobrokat, k�z�pkori �s modern iparm�v�szeti kincseket, illetve �remgy�jtem�nyt �riz.

Hisp�n-Muszlim M�v�szet Nemzeti M�zeuma (Granada): 1962 �ta m�k�dik az Alhambr�ban, a k�z�pkori iszl�m kult�ra �rt�keit mutatja be.
Nemzeti Szoborm�zeum (Valladolid): k�t �p�letben �ll�tott�k ki a 13-18. sz�zad illetve a 15-18. sz�zad �rt�kes szobrait bemutat� t�rlatot. A szobrok mellett festm�nyek is helyet kaptak a m�zeumban.

Nemzeti Iparm�v�szeti M�zeum (Madrid): 19. sz�zadi �p�letben kapott helyet a ker�mi�kat, �vegt�rgyakat, b�ripari alkot�sokat felvonultat�, f�leg 19-20. sz�zadi �rdekess�geket bemutat� gy�jtem�ny.

Term�szettudom�nyi Nemzeti M�zeum (Madrid): 1752-ben VI.Ferdin�nd alap�totta meg anyag�t, mely geol�giai, paleontol�giai, zool�giai �rdekess�gek, �s �sv�nyki�ll�t�s. A legr�gebbi fossz�lia 550 milli� esztend�s.

Kir�lyi Palota (Madrid): V. F�l�p megb�z�sra k�sz�lt �p�let, ki�ll�t�sa III.K�roly lakoszt�lyai, a k�polna, a Bourbon-termek, az �rt�kes n�metalf�ldi gobelingy�jtem�ny, festm�nygy�jtem�ny, Kir�lyi k�nyvt�r, Fegyvert�r �s a kertben a kir�lyi hint�kat bemutat� Kocsim�zeum.

San Lorenzo de El Escorial kir�lyi kolostor (Madrid): II. F�l�p a 16. sz�zadban �pp�ttette az �p�letegy�ttest, melynek l�tnival�i a templom, a Habsburg kir�lyok panteonja, a kir�lyi hercegek �s hercegn�k s�rhelye, a sekrestye, a k�ptalantermek, a R�gi Templom, a k�nyvt�r, a Csat�k terme, II. F�l�p mag�nlakoszt�lyai �s az �j M�zeum , mely k�pt�rb�l �s �p�t�szeti M�zeumb�l �ll.

La Granja de San Ildefonso Kir�lyi Palota (Segovia):
Katal�n Nemzeti Archeol�giai M�zeum (Barcelona): 1990-ben alap�tott m�zeum Barcelona, Gerona, illetve Emp�rias, Ol�rdola �s Ullastret romjainak gy�jtem�ny�b�l. G�r�g, r�mai, �kereszt�ny, hisp�n-vizig�t eml�keket �riz.

Archeol�giai M�zeum (Sevilla): 1879-ben megalap�tott gy�jtem�ny, anyaga r�sztvett az 1929-ben tartott Iberoamerikai Ki�ll�t�son is. �rdekess�ge a m�tikus Tartesszosz civiliz�ci�j�nak bemutat�sa.

Szef�rd M�zeum (Toledo): a 14. sz�zadi S�muel L�vi zsinag�g�ban kapott helyet a k�z�pkori szef�rd hagyom�nyokat �s kincseket bemutat� kollekci�.

Amerika M�zeum (Madrid): 1965-ben alakult meg az �jvil�g t�rgyait, m�v�szeti alkot�sait, hagyom�nyait �sszegy�jt� ki�ll�t�s, a maja �s inka kult�r�t mutatja be.

Katal�nia Nemzeti M�zeuma (Barcelona): Az 1929-ben eredetileg a Vil�gki�ll�t�sra �p�lt palot�ban ny�lt meg a katal�n nemzeti �r�ks�get ismertet� hatalmas m�zeum. Az �p�letben a m�v�szeti, a modern m�v�szeti gy�jtem�nyek mellett numizmatikai ki�ll�t�s is l�togathat�. A rom�n fest�szet �s szobr�szat egyik leggazdagabb gy�jtem�nye a vil�gon.

Sz�pm�v�szeti M�zeum (Bilbao): 1905-ben bilba�i p�nzemberek hozt�k l�tre k�t �p�letben. Egyik a klaszikus, m�sik a modern fest�szetet mutatja be. Olyan m�v�szek k�pei kaptak itt helyet, mint El Greco, Ribera, Murillo, Zurbar�n, Goya, Gauguin, Bacon, T�pies vagy a baszk Regoyos, Zuloaga, Arteta �s Chillida.

Szent Ferdin�nd Kir�lyi M�v�szeti Akad�mia (Madrid): VI. Ferdin�nd alap�totta m�v�szeti gy�jtem�ny El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbar�n, Murillo, Vel�zquez, Goya, Rubens festm�nyeivel �s fresk�ival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.

Thyssen-Bornemissza M�zeum (Madrid): fest�szeti t�rgy� gy�jtem�ny, mely a 14-20. sz�zad anyag�t dolgozza fel. A Villahermosa-palot�ban kapott helyet a priv�t tulajdon� m�zeum, mely 700 m�v�sz alkot�sait t�rja a l�togat�k el�. Ghirlandaio, Van Eyck, D�rer, Caravaggio, renoir, Degas, C�zanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Mir� alkot�saiban gy�ny�rk�dhetnek.

Thyssen-Bornemissza Gy�jtem�ny (Barcelona): a Santa Maria de Pedralbes kolostor�ban �ll�tott�k ki a madridi gy�jtem�ny 72 darabj�t, k�zt�k Fra Angelico, Vel�zquez, Tiziano, Tiepolo �s Rubens m�v�t. 1992 �ta m�k�dik a t�rlat.

Santa Cruz M�zeum (Toledo): 1961-ben ker�lt a tartom�nyi archeol�giai m�zeum az �p�letbe, mely a f�lsziget hisp�n-r�mai, vizig�t, arab �s mud�jar kult�r�j�t illetve El Greco �s Ribera m�veit mutatja be a k�z�ns�gnek.

M�v�szeknek �ll�tott eml�km�zeumok: El Greco h�za �s m�zeuma (Toledo), Salzillo-m�zeum (Murcia) Sorolla-m�zeum (Madrid), Zuloaga-m�zeum (Zumaia, Guipuzcoa), Pablo Gargallo-m�zeum (Zaragoza), Pablo Picasso-m�zeum (Barcelona), Joan Mir� Alap�tv�ny (Barcelona), Pilar �s Joan Mir� Alap�tv�ny (Palma de Mallorca), Dal� Sz�nh�zm�zeum (Figueras), Antoni T�pies Alap�tv�ny (Barcelona).