�ltal�nos inf�k:

Az �szak-olaszorsz�gi Firenz�t dombok �vezik k�r�s-k�r�l, �pp ez�rt f�ldrajzi adotts�gai t�k�letesek, minden k�zn�l van: foly�, amely kett�szeli a v�rost, magaslatok, a megfelel� erd�s r�szekkel, emelked�kkel, ahonnan mindent j�l lehet l�tni, ahova el lehet vonulni, kanyarg�s hegyi utakkal, ahol lehet romantik�zni, v�lgyek, ahol meg lehet pihenni �s csod�lni a term�szet �gyes tereprendez�s�t. Amikor teh�t az ember be�r a v�rosba m�r elve egy olyan �lm�nnyel lesz gazdagabb, amely�rt m�r �nmag�ban is �rdemes a k�rny�kre l�togatni.

Firenze t�rt�nete

I.e.59-ben az Arno �s Mugnone foly�k el�gaz�s�n�l Cesare a Lex Juliaval elkezd f�lddarabokat osztani veter�n katon�inak. Lex Julia nem m�s, mint Roma k�sz�nete a l�gi�soknak, akik t�bb �ves kem�ny szolg�lat ut�n "leszereltek", mint jutalom kaptak egy darab f�ldet, hogy tudjanak ott gazd�lkodni. De sajnos a paraszti �let a kard ut�n nem mindenkinek tetszett.
A ter�let a foly�k miatt nem volt �ppen a legeg�szs�gesebb, mivel a f�ld mocsaras volt, de pont ez�rt a katonai csapatok k�nnyen mozoghattak k�l�n�sebb akad�ly n�lk�l. Mint minden olyan v�rosban, amit a r�maiak alap�tottak egy m�dja volt a v�rostervez�snek: legink�bb egy katonai t�borra hasonl�tott, mivel volt k�t f�utc�ja, a cardo �s a decumano, egy v�rosfal 4 kapuval, amin kereszt�l a lakott ter�letre lehetett bejutni. A babon�nak fontos szerepe volt ez�rt egy szerzetes d�nt�tte el a madarak rep�l�s�t megfigyelve, hogy merre legyen a decumano (Kelet-Nyugat) majd m�sik ir�nyba fordulva behat�rolta a cardo (�szak-D�l) ir�ny�t. A k�t f�utca tal�lkoz�s�n�l volt a foro, azaz a k�z�ppont, amit egy templom �p�t�s�vel jel�ltek, az Istenek kedv�ben j�rva. A k�t f�utca ment�n elkezdt�k be�p�teni a v�rost, ami legink�bb egy nagy h�l�ra hasonl�tott.

A r�mai kori Firenz�nek ugyan�gy volt f�rd�je (Terme), kik�t�je az akkor m�g haj�zhat� Arno foly� partj�n, de nem hi�nyzott az Anfiteatro sem, mint minden r�mai v�rosban. �gy n�vekedett ez a v�ros v�ltakozva a j� szerencse �s a rossz szerencse csillagzata alatt. Rom�nak nagyon fontos szerepe volt ebben a n�veked�sben, hiszen tudjuk, hogy Firenze i.sz. II. sz�zadt�l kezdve a Mediterr�n Etruria legfontosabb k�zpontja. A lakoss�g sz�ma a II. �s a III. sz. k�z�tt meghaladja a 10.000 f�t �s R�ma ut�n a m�sodik legnagyobb v�ros. Ezt mutatja nek�nk az akkori firenzei anfiteatro, ami csak eg�szen kicsivel maradt le a ma is l�that� r�mai mellett, ami akkor a firenzeiknek k�l�n b�szkes�get okozott �s ahol t�bbek k�z�tt n�zhett�k a gladi�torok harc�t. Egy-egy ilyen el�ad�s akkor olyan lehetett, mint ma egy vas�rnapi focimeccs a stadionban.

A nyugat-romai birodalom buk�sa (476) valamint a barb�rok t�mad�sai Firenz�t sem k�m�lik, �mb�r a v�ros az els� csap�sokat kiv�di, de a gazdas�gi �lete hanyatl�snak indul �s sz�p lassan, 550-t�l kezdve elvesz�ti fontos poz�ci�j�t. Az a p�r sz�zad, ami alatt a pog�ny Mars Istent tisztel� Firenze �talakul kereszt�ny v�ross� �s Szent Ambrus felszenteli az els� kereszt�ny templomot, a San Lorenzot, nem elegend� a fennmarad�shoz. A g�t Radagaiso t�mad�s�t 405-ben Stilicone seg�ts�g�vel leverik, de az �rdem az akkori v�d�szentnek Szent Reparatanak tulajdon�tj�k �s h�l�b�l �p�tenek neki egy templomot. Majd a VI.sz. m�sodik fel�t�l sz�p lassan bek�vetkezik a hanyatl�s; el�sz�r a biz�nciak h�d�tj�k meg Firenz�t, majd a VII-VIII. sz�zadban a longob�rdok v�g�l az �ket lever� frankok l�pnek el�re, akik l�trehozz�k a Karoling cs�sz�rs�got. A X. sz�zadban felboml� frank cs�sz�rs�g ut�da a n�met-r�mai cs�sz�rs�g lett aminek keret�ben �lt It�lia �szaki �s k�z�ps� r�sze. Kor�ntsem egys�ges birodalom, hanem sz�mos fejedelems�g �s egy�b h�b�rurak birtokainak laza egy�ttese. 962-ben I. Ott�t cs�sz�rr� koron�zz�k Rom�ban helyre�ll�tva ezzel a bels� visz�lyokat. Firenz�nek b�lcs uralkod�ja, akinek a t�rv�nyein kereszt�l a v�ros megteszi az els� l�p�seket az �n�ll�s�g fel�.

1000 el�tt Toszk�nai Ugo m�rki l�p sz�nre, aki ism�t Firenz�t szeretn� a Tusciani hercegs�g sz�khely�v� tenni, mivel ezt a szerepet Lucca v�rosa elvette t�le 774-ben. Az � �desanyj�nak Willa n�met hercegn�nek k�sz�nhetj�k az egyik legr�gebbi benc�s ap�ts�g (Badia Fiorentina) alap�t�s�t 978-ban. A templom sok �talak�t�s ut�n mai form�j�t a 1600 �vekben kapta.

Matild gr�fn� uralkod�sa alatt (1069-tol 1115-ig) elk�sz�l Firenze els� (val�j�ban a negyedik) �llami v�rosfala (1078), amit Dante majd "r�gi falnak" h�v. Ez az er�skez� uralkod�n� a p�pas�g �s cs�sz�rok k�z�tti hatalmi harcban b�tors�ggal ki�llt az egyh�z mellett �s sokszor � vette �t az ir�ny�t�st. �ppen az � Canossai kast�ly�ban, 1077-ben IV. Henrik cs�sz�r beh�dol VII. Gergely p�p�nak.

A XII. �s XIII. Sz�zadban a lakoss�g sz�ma rohamosan megn� �s kereskedelmileg is meger�s�dik a v�ros. A cserekereskedelem a szomsz�dos orsz�gokkal nagy seg�ts�g�kre van ebben a fejl�d�sben. A firenzei k�zm�vesek �gyess�g�nek h�re t�ll�p az orsz�ghat�ron �s egyre t�bb rendel�st kapnak.
R�j�nnek az egys�g fontoss�g�ra �s elkezdenek kisebb csoportokban gy�lni a hasonl� szakm�t v�gz� k�zm�vesek. A legjobban a gyapj� gy�rt�sa fejl�dik. 1100 korul m�r kb. 30.000 lakosa van a v�rosnak �s ez a n�veked�s maga ut�n vonja egy �j v�rosfal k�sz�t�s�t, ami 1176-ban el is k�sz�l �s mag�ban foglalja az Arno foly� egy r�sz�t �s annak t�loldal�t.
A XII. sz. v�g�n megsz�letik egy �j t�rsadalmi forma a v�ros�llam, amelyben a polg�rok demokratikusan megv�laszthatj�k vezet�iket. Ugyanebben az id�ben megsz�letnek a c�hek is, amely szervezetek meghat�rozz�k Firenze �let�t, b�rmely politikai, gazdas�gi vagy katonai esem�nyben komoly belesz�l�suk volt �s ebb�l eredt a v�ros sz�zadokon �t tart� nagys�ga �s h�re. A mesters�gek �z�se �s a munka r�ragasztotta a firenzei lakosokra a m�hcsal�dok elnevez�st, mert nem engedt�k meg egym�snak, hogy ne dolgozzanak �s hogy semmittev�ssel t�lts�k az id�t. Ezeknek a c�heknek k�sz�nheti az Orsanmichele templom azt a 14 f�lk�s v�d�szenteket �br�zol� szobrot, amit a kor legnagyobb m�v�szei k�sz�tettek.

A sok munkalehet�s�g cs�b�totta a szeg�nyebb r�tegeket is, akik a v�rosfalon k�v�li dombokr�l lej�ve letelepedtek a v�roskapun k�v�l �gynevezett v�rosnegyedeket (borgo) alak�tva. Megsz�letnek az els� nagyobb terek a templomok k�zel�ben �s k�tfajta priv�t �p�tkez�si st�lus: a tornyok �s a sporti h�zak. A tornyok v�dekez�shez kellettek �s csak h�bor� idej�n mentek oda fel a mellette l�v� �ri h�zb�l a tulajdonosok. K�s�bb, a XIV. sz�zadban �talak�tj�k �ket lak�toronny�, ahova azt�n �lland�ra bek�lt�zik egy-egy csal�d.

Az Arno t�lpartj�ra is kiterjedt v�rosnak sz�ks�ge van t�bb h�dra. Ponte Nuovo (k�s�bb Carraia n�ven) 1218-20, Ponte alle Grazie 1237, Ponte S. Tr�nita 1252 �s a m�r meglev� Ponte Vecchio.
Ez a n�gy h�d elegend� a v�rosnak eg�szen a modern id�kig.

A XIII. sz. nemcsak a felvir�gz�s, hanem a bels� h�bor�k id�szaka is. M�r r�g�ta forr a v�r�k a firenzei nemesi csal�doknak egym�s ellen, mindennaposak a v�ros utc�in a v�rengz�sek eg�szen addig a bizonyos 1215 �prilis�ig, amikor is a v�ros lakoss�ga k�t r�szre oszlik: guelfi (p�pa mellettiek) �s ghibellini (cs�sz�rp�rti). Mi is t�rt�nt azon a bizonyos napon? H�sv�t napja volt �s mindenki k�sz�lt a mis�re. A Ponte Vecchion feh�r feld�sz�tett lov�n vonult Buondelmonte di Buondelmonti egy intelligens, vid�m, gazdag �s sz�p ifj�. Feh�r b�rsony ruh�j�ban maga is olyan volt, mint egy angyal, egy f�ldre sz�llt angyal, aki elk�vetett viszont egy nagy hib�t. �let�ben k�tszer lett szerelmes. Az els� jegyese az Amidei csal�d tagja volt, akinek m�r h�zass�got �g�rt, de amikor elment a Donatiak h�za el�tt megl�tott egy l�nyt, akibe abban a pillanatban szerelmes lett �s titokban feles�g�l is vette, felbontva �gy a m�sik le�nnyal jegyess�g�t. Hal�los hiba volt! Mert azon a napon akkor ott a Ponte Vecchion m�r k�szen �lltak a bossz�ra az Amidei �s Uberti csal�d tagjai, hogy megtorolj�k e s�relmet. A szeg�ny ifj�t t�bb k�ssz�r�ssal meg�lik ott mindenki l�tt�ra, amikor az eg�sz v�ros lakoss�ga k�szen volt az �nnepi mis�re, a megbocs�t�s �nnep�re!

Ezek a bels� harcok a guelfi �s ghibellini p�rt k�zt, v�ltakoz� gy�zelemmel a k�t r�szr�l eltart eg�szen 1282-ig, amikor is v�gleg a guelfiek nyernek. Guelfinek lenni �s Firenze ir�ny�t�s�ban r�szt venni, egyet jelentett. 1300-ban �jra fel�lednek a bels� visz�lyok �s a guelfiek k�t r�szre oszt�dnak, feh�rekre �s feket�kre. Ezeknek a harcoknak lesz az �ldozata Dante Alighieri, aki maga is r�szt vesz a Campaldinoi csat�ban, 1289. j�nius 11-�n, de a feh�rek, akik oldal�n � is �llt, elvesz�tik a csat�t �s sz�m�zet�sbe k�nyszer�tik �ket. �gy sz�letik a nagy m�, az "Isteni sz�nj�t�k", sz�m�zet�sben, messze szeretett Firenz�j�t�l, amit 1307-t�l 1321-ig, teh�t hal�l�ig �r a nagy k�lt� Ravennaban.

A sok harc k�zepette az�rt �gy is tov�bb fejl�dik a v�ros �s egy nagy el�rel�p�st jelent, amikor 1251-t�l kezdve elkezdik az arany forint (fiorino) ver�s�t. S�lya 3,56 gr �s 18 kar�tos arany.
Ez az arany fiorino Firenze jelk�pe is lesz, ezzel fizetnek a nemzetk�zi piacon, m�g az ez�st forint megmarad az orsz�gon bel�l �s a fizet�seket teljes�tik ezzel. Amikor a p�nzverd�b�l kiker�l m�r egy arany forint �r 20 ez�st forintot.

A keresked�k kez�ben van a v�ros ir�ny�t�sa, akik a fiorino Urai is egyben. Lehetnek p�nzv�lt�k, vil�gutaz�k, akik Eur�pa piacait j�rj�k, kalandorok, amikor esetleg ezt hozza a sz�ks�g �s az �zlet �gy k�v�nja, de visszavonulnak saj�t m�hely�kbe is, hogy a k�nyvel�st elv�gezz�k. Egy�rtelm�en az � kez�kben van a v�ros szerencs�je. K�z�l�k ker�lnek ki a politikusok is, akik tiszt�ban vannak helyzet�k fontoss�g�val �s a r�juk terhel�d� felel�ss�ggel. Tudj�k, hogy a v�ros lakoss�ga csak � �ltaluk jut munk�hoz, mindenki ebb�l �l. Ha hihet�nk egy akkor �l� kr�nik�snak Giovanni Villaninak, aki lejegyzi, hogy az 1336-os �s 37-es �vekben Firenz�ben kb. 30.000 ember dolgozik valamelyik k�zm�ves m�helyben, csak a gyapj�c�hnek van t�bb, mint 200 m�helye, 90.000 db poszt�v�get gy�rtanak minden �vben, amit p�nzre �tv�ltva jelent egy m�sf�l milli� arany forintot.

1321-ben megny�lik az els� egyetem itt Firenz�ben, a m�r sokkal h�resebb bolognai ut�n el�rve egy m�sik fontos c�lt, m�rmint a kult�ra is "hazai" volt nem kellett elmenni �rte.

1347-ben a genovai flott�val egy�tt, ami Indi�b�l hozott f�szereket, meg�rkezik a v�rosba az �zsiai patk�ny, ami a sz�rny� pestist hordozza mag�ban, elej�t adva egy kb. t�z �venk�nt ism�tl�d� j�rv�nynak, ami esetenk�nt a lakoss�g 4/5-�t is elviszi.

1378-ban el�sz�r hallunk egy Medicirol m�ghozz� a ciompi (gyapj�ipari munk�sok) felkel�s alkalm�val, amikor a dolgozok sz�vetkezve a kisebb c�hek alkalmazottaival jobb �let �s munkak�r�lm�nyt k�vetelnek. Salvestro dei Medici aki a n�p mell� �llt sz�m�zet�ssel fizet ez�rt, de a medicieket nem lehetett elijeszteni olyan k�nnyen a c�ljukt�l a magasra t�reked�st�l. Eljutunk �gy Giovanni di Averardoig, aki Cosimo il Vecchio �desapja �s a csal�d anyagi szerencs�j�nek a megalap�t�ja. De ez m�r egy m�sik t�rt�net...