Spanyolorsz�g a m�v�szetek, a kult�ra, a zene, az �p�t�szet, a bikaviadalok �s az �ri�si fiest�k haz�ja. F�ldk�zi tengeri partvid�ke, szigetei az �d�lni v�gy�k paradicsoma, �ce�ni partjain�l a mer�szebb v�zi-sportokat �z�k is megtal�lj�k sz�m�t�saikat. Vannak remek s�terepei, a hegyi sportok szerelmesei sem fognak csal�dni. Az�rt els�sorban az egyetemes kult�ra csak itt tal�lhat� alkot�sai �rik meg a kb. 2600 km megt�tel�t.

K�rnyezet, �ghajlat
Spanyolorsz�g az Ib�riai f�lszigeten fekszik, �szakon Franciaorsz�g �s a Vizcayai �b�l, nyugaton Portug�lia, d�len a Cadizi �b�l hat�rolja, majd Gibralt�r ut�n a Pireneusokig a F�ldk�zi tenger mossa partjait. Az orsz�ghoz tartoznak m�g a Bale�ri szigetek (k�zismertebben: Ibiza, Mallorca) a F�ldk�zi tengerben, valamint a nyugat afrikai partokhoz (�s a r�kt�r�t�h�z) k�zeli Kan�ri szigetek.
Az �ghajlat kellemes, a legmelegebb j�liusban �s augusztusban van, b�r ilyenkor a forr�s�g, - f�leg a nagyv�rosokban - elviselhetetlen. A t�l nagyon csapad�kos, az �szaki ter�leteken es�, a hegyekben nagy mennyis�g� h� hullik ilyenkor. A Mezet�n 350 mm k�r�li a csapad�k, er�sen ingadoz� h�m�rs�klettel. Az atlanti partvid�k �ce�ni, kev�ss� ingadoz� m�rs�kelt h�m�rs�klettel, 1350 mm csapad�kkal. A Pireneusokban magashegys�gi, az orsz�g t�bbi r�sz�n mediterr�n �ghajlat �rv�nyes�l.
Az orsz�got �szakon a Pireneusok 3000 m f�l� ny�l� magashegys�ge z�rja le, igen kev�s �tkel�si lehet�s�ggel. D�l fel� ezut�n Arag�nia k�vetkezik, az egyik legnagyobb foly�, az Ebr� medenc�j�ben, amit Kaszt�lia hull�mz� hegyei z�rnak le. Ett�l nyugatra Katal�nia, a tengerparti Rivi�r�t kis �bl�k tagolj�k, innen d�lre a partvid�k tagolatlan. Galicia, Asturia �s Vizcaya baszk tartom�nyok �szakon az Atlanti �ce�n partj�n helyezkednek el. Az orsz�g ter�let�nek t�bb, mint fel�t elfoglal� Mezeta fenns�kon �K-DNy ir�nyban v�zv�laszt� magasabb hegyl�ncok gy�r�dtek fel kett�osztva Kaszt�li�t. Tov�bb d�lkeletre La Mancha sz�raz hull�mos dombjai ter�lnek el. D�len Sierra Mor�n�t k�vet� Andal�ziai alf�ld a legterm�kenyebb �s legs�r�bben lakott vid�k. Foly�i nagy es�s�ek, v�ltoz�kony v�zj�r�s�ak, ny�ron – nem utols�sorban a fejlett �nt�z�ses gazd�lkod�s miatt - helyenk�nt kisz�radnak. F� foly�ja a Cordob�t �s Sevill�t �rint� Guadalquivir haj�zhat�. �szakabbra a Guadiana Badajozn�l �tl�p Portug�li�ba, mint ahogy feljebb a Tajo, majd a Duero is.
Legmagasabb pontja a kontinensen a Sierra Nevad�ban a Mulhac�n 3478 m, de az orsz�g� Teneriff�n a Pico de Teide 3718 m.