Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeur�pai nyelvcsal�d it�liai �g�n bel�l az �jlatin nyelvek csoportj�ba tartozik. A mai egys�ges irodalmi nyelv alapja a toszk�n nyelvj�r�s, amely �tmenetet k�pez a keleti �s nyugati t�pus� �jlatin nyelvek k�z�tt. Hangtani szempontb�l konzervat�vabbnak tekinthet� a t�bbi �jlatinn�l, mivel t�bbnyire meg�rizte az eredeti sz�k�zi m�ssalhangz�kat, ugyanakkor teljesen elvesztette a latin sz�v�gi -s hangot, pl. tempus-tempo. Sok, latin �b�c�t haszn�l� nyelvhez hasonl�an, az olaszban is l�teznek hossz� (kett�z�tt) m�ssalhangz�k, amelyeket a magyarhoz hasonl�an, hosszan is ejtenek (ellent�tben a n�mettel, a franci�val �s az angollal). A legt�bb �jlatin nyelvhez hasonl�an a hangs�lyoz�s sokszor l�nyeges szerephez jut a jelent�s megk�l�nb�ztet�s�ben (nem �gy p�ld�ul a franci�ban). Hangs�lyos rendszerint az utols� el�tti sz�tag, de b�rmelyik lehet az; ha az utols�ra esik, �kezettel jel�lj�k. Az olasz tulajdonneveket k�l�n�sen nem sz�p rossz helyen hangs�lyozni, pl. Tar�nto, Rim�ni, Domen�co. A sz�v�gi r�vid mag�nhangz�kat sem szabad - magyar m�dra - megyny�jtani, pl. Marc�.

A magyar nyelv hangk�szlet�b�l nem haszn�lja a(z): �-�, �-�, h �s zs hangokat. Magyarban ismeretlen hangot - gyakorlatilag - nem haszn�l. A n�lunk megszokott hangokat egy, k�t, vagy ak�r h�rom bet�vel �rja le (pl. 'ny'-gn, 's'- sce v. sci, 'dz'-z, 'dzs'- ge v. gi stb.) Vigy�zat: az "sch" mindig 'szk' �s nem 's', mint a n�metben. Elv�laszt�s a magyarhoz hasonl�an a m�ssalhangz�hat�ron, egy kiv�tellel, amikor is a k�vetkez� sorba vissz�k �t mindazt a m�ssalhangz�t, amellyel olasz sz� kezd�dhet, pl. que-sto. A diftongusok mellett triftongusokat is haszn�l, pl. mio, tuoi. Ezek nem v�laszthat�k el a mag�nhangz�hat�ron.

Az olaszt nem anyanyelvk�nt besz�l�k sz�ma kor�bban cs�kken�ben volt, az ut�bbi id�ben - azonban - ism�t emelkedik: jelenleg 70 milli�sra tehet�. R�gebbi adatok m�g 120 milli� ember k�zvet�t� nyelv�nek mondt�k. F�leg az egykori olasz gyarmatokon besz�lt�k (Eti�pia (t�rt�nelmi nev�n: Abessz�nia, olaszul: Abissinia), Eritrea, L�bia, Szom�lia), ezenk�v�l Szlov�ni�ban, a horv�t Dalm�ci�ban �s Alb�ni�ban.

Az olaszokat "dig�"-nak az�rt nevezz�k, mert folyton azt mondj�k: dico, azaz mondom. A talj�n megnevez�s beleillik a dojcs, madzsar, pol�k, ruszki stb. sorba, azaz, ahogyan ezek a n�pek magukat nevezik. Ez - azonban - n�mik�pp pejorat�v felhang�.

T�rt�nete
A R�mai Birodalom felboml�sa ut�n az irodalmi �s a besz�lt nyelv elt�volod�sa tov�bb folytat�dott, �s mik�zben �r�sban v�ltozatlanul igyekeztek min�l jobban igazodni az aranykori r�mai irodalmi nyelv norm�ihoz, a besz�lt nyelv�llapot id�vel annyira k�l�nb�z�tt m�r a sokkal konzervat�vabb �rott v�ltozatt�l, hogy a besz�l�k m�r nem �rtett�k az ut�bbit, le kellett ford�tani. Assisi Szent Ferenc (vigy�zat, helyesen ejtve: 'assz�zi' �s nem "assziszi"!) Naphimnusza, a Cantico delle Creature (A teremtm�nyek dalocsk�ja) 1225-b�l tekinthet� a "k�znyelvi" olasz els� lejegyz�s�nek.

 Nyelvj�r�sok

Az olasz dialektol�gia az �jlatin nyelv�szet egyik leggazdagabb ter�lete. Az olasz sz�mos (egyes becsl�sek szerint 200 k�r�li) nyelvj�r�ssal rendelkezik, amelyek �szakt�l D�l fel� haladva er�sen k�l�nb�znek egym�st�l, oly m�rt�kben, hogy k�t t�volabbi besz�l� meg sem �rten� egym�st: �gy a k�lcs�n�s �rthet�s�g v�gett mindenkinek besz�lnie kell a toszk�n nyelvj�r�st. Az irodalmi olasz nyelv kiejt�s�ben is elk�l�n�l, azonban, t�le, pl. egyed�l itt haszn�lj�k a 'h'-m�ssalhangz�t, de a 'k' helyett: come - "home". A k�znyelvi 'cs'-m�ssalhangz�t a toszk�nok (is, a r�maiakhoz hasonl�an) "s"-nek ejtik: 'csinkuecsento' - "sinkuesento".

Az er�s nyelvj�r�si tagol�d�s oka az egys�ges Olaszorsz�g, illetve irodalmi nyelv k�s�i kialakul�sa. Sok olasz nyelvj�r�st ma m�r teljesen �n�ll� �jlatin nyelvk�nt tartanak sz�mon (ilyenek pl. a szic�liai, a n�polyi, az emili�n-romanyol, a ven�t,, a friul�n, a sz�rd, a korzikai stb.), amelyek m�r saj�t helyes�r�ssal is rendelkeznek.

A nyelvj�r�sok hovatartoz�sa nyelv�szetileg m�g az �jlatin nyelvek csoportjain bel�l sem egys�ges: a La Spezia �s Rimini v�rosokat �sszek�t� k�pzeletbeli vonalt�l �szakra a nyugati, m�g d�lre az italo-dalm�t �jlatin nyelvekhez tartoznak. A kett� k�z�tt term�szetesen �tmeneti nyelvj�r�sok is vannak, mint maga a toszk�n nyelvj�r�s is. (A keleti �s nyugati �jlatin nyelvek bizonyos, f�leg hangtani tulajdons�gok alapj�n k�l�n�lnek el, ilyen meghat�roz� jellemz� p�ld�ul a sz�k�zi egyszer� m�ssalhangz�k viselked�se – z�ng�s�l�s, elt�n�s stb.)

 Az olasz �b�c�
Az olasz �b�c� a k�vetkez� 21 bet�b�l �ll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, Z.

Idegen szavakban el�fordulhatnak m�g a j, k, w, x, y bet�k.

Kiejt�s
Az olasz szavak kiejt�se nem okoz k�l�n�sebb neh�zs�get a magyar anyanyelv�ek sz�m�ra. A magyart�l elt�r� olvasat� bet�ket az al�bbiakban foglaljuk �ssze:

c: e �s i* el�tt  cs  / egy�bk�nt  k
ch: (e �s i* el�tt)  k
g: e �s i* el�tt  dzs /egy�bk�nt  g
gn: ny
gl: i el�tt lj (ha az i ut�n mag�nhangz� �ll, az i hangot nem ejtj�k), m�skor gl.
h:  n�ma
s:  z�ng�s m�ssalhangz� el�tt, �s valamikor mag�nhangz�k k�z�tt z, m�skor magyar sz.
sc: e �s i* el�tt  s /egy�bk�nt  szk
z: cc, ritk�bban dz
Megjegyz�s: az i hangot c, g, sc �s mag�ngangz� k�z�tt csak akkor ejtj�k, ha hangs�lyos.

 N�vsz�k
M�g a nyugati �jlatin nyelvek -(e)s hozz�ad�s�val k�pzik a t�bbessz�mot, az olasz a sz� v�gz�d�s�t�l f�gg�en -i (ha az egyessz�m� v�gz�d�s -e vagy -o) vagy -e (ha az egyessz�m� v�gz�d�s -a) hangot ad a t�h�z:
porto (kik�t�) porti (kik�t�k)
porta (ajt�) porte (ajt�k)
parte (r�sz) parti (r�szek)
Az olasz, a t�bbi indoeur�pai nyelvhez hasonl�an nemeket k�l�nb�ztet meg, de csak kett�t: h�mnemet (maschile) (masculinum) �s n�nemet (femminile) (femininum). A mell�knevet a f�n�vvel nemben �s sz�mban egyeztetj�k. bel porto (sz�p kik�t�) belle porte (sz�p ajt�k). A latinban semleges (neutro) nem� szavak rendhagy� t�bbessz�mukr�l ismerhet�k fel, pl. uovo (ovum) - uova
Az olasz nyelvben er�s�d� izol�l� tendenci�k figyelhet�k meg, a n�vsz�ragoz�sban egyetlen esetet (nominativus) ismer. A t�bbi esetet el�lj�r�kkal (praepositio) fejezi ki.
a -hoz, -n�l, -ban, -be
da -hoz, -n�l, -t�l, -k�nt, -m�don
con -vel; stb.

 Ig�k
Az olasz nyelvben az al�bbi m�dokat �s igeid�ket k�l�nb�ztetj�k meg.

A j�v�b�l a m�ltba haladva: az al�bbi p�ld�kban az amare (szeretni) ige egyes sz�m els� szem�ly� alakja szerepel:
-Indicativo (kijelent� m�d) (indicativus)
-Futuro semplice (j�v�) (futurum) amer�
-Futuro anteriore (befejezett j�v�) (futurum perfectum) avr� amato
-Presente (jelen) (praesens) amo
-Passato prossimo v. Perfetto (m�lt) (praeteritum) ho amato
-Imperfetto (folyamatos m�lt) (praeteritum imperfectum) amavo
-Trapassato prossimo (r�gm�lt) (praeteritum perfectum) avevo amato
-Passato remoto (t�rt�neti m�lt) (praeteritum historicum) amai
-Trapassato remoto (t�rt�neti r�gm�lt) (praeteritum historicum perfectum) ebbi amato
-Congiuntivo (k�t� m�d) (coniunctivus)
-Presente (praesens) io ami
-Passato (praeteritum) io abbia amato
-Imperfetto (praeteritum imperfectum) amassi
-Trapassato (praeteritum perfectum) avessi amato
-Condizionale (felt�teles m�d) (conditionalis)
-Presente (praesens) amerei
-Passato (praeteritum) avrei amato
-Imperativo (felsz�l�t� m�d) (imperativus)
csak E/2, T/1, T/2 alakjai vannak, a hi�nyz� alakokat a congiuntivo presente adja; ama!

Ezeken k�v�l van m�g:
Verbo riflessivo (visszahat� ige) (verbum reflexivum) mi amo
Passivo (szenved� szerkezet) (passivum) sono amato