L�tnival�k, nevezetess�gek
Ha csak a jelent�sebbeket akarjuk felkeresni, ne tervezz�nk 3 h�tn�l r�videbb id�t. De ink�bb egy-egy r�gi�t keress�nk fel egyszerre. Kedvcsin�l�nak itt csak felsorolunk n�h�nyat.

Madrid legh�resebb l�tnival�ja a Museo del Prado, a vil�g egyik legnagyobb sz�pm�v�szeti m�zeuma, mellette, Real Jardin Botanicoban kipihenhetj�k a m�zeuml�togat�s f�radalmait. �rdemes felkeresni az antropol�giai m�zeumot is. Aki viadalokra v�gyik, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, ar�n�ban remek bikaviadalokat, a Bernabeu stadionban remek futballmeccseket l�that. A madridi �jszaka k�zpontja a Malasana negyed, azon bel�l is a Plaza del Dos de Mayo.
Madrid k�rny�k�n Segovi�ban a k�z�pkori v�r �s v�ros, valamint a 15 km-es – a v�rosban 3 szintes - r�mai v�zvezet�k felt�tlen�l megtekintend�, �s el sem tudja k�pzelni, mit vesz�t, aki nem megy el az Escorialba.

Barcelon�ban semmik�ppen ne hagyjuk ki a k�z�pkori belv�ros sik�torait, a Picasso M�zeumot, Gaudi fant�ziaorsz�g�t, a Parc G�ellt, a g�tikus sz�kesegyh�zat, a piacokat �s az FC Barcelona Stadionj�t.

Toledo Spanyolorsz�g leggy�ny�r�bb v�rosa, a Tajo foly� feletti szikl�n fekszik. Csod�s gal�ri�k, templomok �s kast�lyok v�rj�k a l�togat�kat. Legjelent�sebb �p�lete az Alc�zar �s a sz�kesegyh�z, melynek ablakait El Greco, Goya �s Vel�zquez festette.

Granada �p�t�szet�ben a muzulm�n uralomb�l sz�rmaz� eml�kek a meghat�roz�k. Legh�resebb az Alhambra, amely egyszer�en l�legzetel�ll�t�, le�rni is lehetetlens�g. Az Alcazaba az Alhambra er�d�tm�nye, tornyaib�l csod�latos kil�t�s ny�lik a v�rosra. A Generalife a szult�nok ny�ri palot�ja volt, kertje mesesz�p. A v�rosban m�g �rdemes megn�zni a R�g�szeti M�zeumot, az arab f�rd�ket, �s a cig�nyok barlangj�t (semmik�ppen se egyed�l), a Sacromont�t.

Sevilla nemcsak az olimpi�r�l h�res. A katedr�lis, a belv�ros, �s Petar kir�ly v�rkast�lya nem mindennapi l�tv�ny, de az olimpiai park is meg�r egy mis�t.
A Bale�r szigetek 4 szigetb�l �ll: Mallorca, Menorca, Ibiza �s Formentera. A szigetcsoport gy�ny�r� tengerpartjair�l �s �r�lt bulijair�l h�res.

A Kan�ri szigetek h�t f� szigete k�z�l Teneriffe a legismertebb, ahol a f�rd�st�l a hegym�sz�sig, sivatagi tevegel�st�l az �jszakai �let spanyol temperamentum�ig mindent ki�lvezhet�nk, persze p�nzt�rc�nkt�l f�gg�en.

R�szletes �tikalauz
Spanyolorsz�g nagy orsz�g, �s rengeteg l�tnival�t rejt. Ide j�nnek az �d�lni, pihenni v�gy�k, kultur�lis �lvezeteket keres�k, de a „nagy bulik” „nagy banz�jok” h�vei is. Hegyeiben, vizeiben az akt�v sportokat keres�k tal�lnak j� terepeket.
E helyen arra v�llalkozhatunk, hogy mindebb�l adjunk kedvcsin�l�t, �tletet, �traval�t. A mindenk�ppen felkeres�sre �rdemes v�rosokat soroljuk fel, kezdve a f�v�rossal, folytatva a tengerparttal, majd �b�c�-rendben a v�rosokkal. A fontos nevezetess�geket, ha nem mag�t�l �rtet�d�, a megk�zel�t�s�ket megadjuk. A fontosabb m�zeumok nyitva tart�s�t �gyszint�n. Jelent�s turisztikai k�zpontokban a m�eml�kek �ltal�ban 10 �rakor nyitnak, t�bbnyire 18 �rakor z�rnak. A templomok eset�n el�fordul, hogy z�rva vannak, n�zz�k meg a szertart�sok rendj�t (�ltal�ban ki�rj�k), �s k�zvetlen�l el�tte, vagy ut�na keress�k fel ism�t.
Term�szetesen az itt felsorolt v�rosokban a le�rt nevezetess�geken t�l tal�lunk m�g m�s, kev�ss� jelent�s l�tnival�t is. Tov�bb� sz�mtalan telep�l�sen vannak m�g kisebb nagyobb m�eml�kek, �rdekess�gek, a tengerpartiakr�l a helysz�nen �gy is t�j�koz�dhatunk. A t�bbi v�ros hi�nya a felsorol�sb�l nem �rt�kit�letet jelent, csup�n �gy v�lt�k, a megk�zel�t�s�nek id�- �s f�radts�g ig�nye nincs ar�nyban a kaphat� �lm�nnyel.

Madrid
Madrid falucsk�r�l el�sz�r a IX. sz�zadi m�r iratok tettek eml�t�st. II. F�l�p 1561-ben Toled�b�l Madridba tette �t a kir�lys�g sz�khely�t, m�g � maga a Madridt�l 60 km-re �szakra meg�p�ttette az Escorial palota-kolostor egy�ttest. �v�rosi palot�i, templomai �s terei (Plaza Mayor, Retiro) a XVII. sz�zadban �p�ltek Habsburg uralom alatt, majd a XVIII. sz�zadban folytatt�k a Bourbonok a Kir�lyi Palot�val �s Paseo del Pradoval. A f�lmilli�s Madridban 1910-ben kezdt�k meg a Gran V�a �p�t�s�t �s 1919-ben indult az els� metr�.

L�tnival�k, nevezetess�gek.
Puerta del Sol forgalmi csom�pont (busz, metr�, turistabuszok).
Plaza Mayor az el�bbi k�zel�ben, III. F�l�p �ltal 1614-ben kialak�ttatott Eur�pa legnagyobb z�rt tere, ahol n�p�nnep�lyeket, autodaf�kat, bikaviadalokat tartottak.
Carmelitas Descalzas kolostor, m�zeuma az egyik leggazdagabb flamenco (flamand st�lus� h�mzett falik�pek) gy�jtem�nynek ad otthont.
Plaza de la Villa itt �ll a polg�rmesteri hivatal gy�ny�r� palot�ja, szemben vele a v�ros legr�gebbi �p�lete, a XIII. sz�zadi lak�torony.
Parque del Retiro s�t�nyait a VII-XIII. sz�zad ib�riai kereszt�ny kir�lyainak szobrai d�sz�tik. A parkban cs�nak�z� t�, m�barlang, konferenciak�zpont tal�lhat�
Plaza Colon. A t�r alatt sz�nh�z �s kulturk�zpont van. Mellette a Biblioteca Nacional, m�g�tte a Museo de Arqueolog�a. A Barclays Bank toronyh�za f�ldszintj�n m�k�dik a Panoptikum.
Bernabeu stadion a Real Madrid birodalma, 1997-ben �p�lt. Jegyeket a stadionban, vagy a Caja Madrid fi�kjaiban lehet v�s�rolni.

Fontosabb m�zeumok
El Prado
Paseo del Prado. Metr�: Banco de Espana Tel: 913302800, fax: 913302856
http://museoprado.mcu.es/index.html, museo.nacional@prado.mcu.es
Nyitva 9-t�l 19 �r�ig, vas�rnap 9-t�l 14 �r�ig, h�tf�n z�rva.
A vil�g egyik legjelent�sebb fest�szeti gy�jtem�nye. K�l�n termeket szentel a nagy mestereknek, mint Goya, Velazquez, El Greco, Zurbar�n, Murillo �s Tiziano, vagy a n�metalf�ldi iskola fest�inek.

Museo Thyssen-Bornemisza
Paseo del Prado, 8 Metr�: Banco de Espana Tel.: 913690151.
http://www.museothyssen.org
Nyitva 10-t�l 19 �r�ig, H�tf�n z�rva.
Az 1993-ban ny�lt m�zeum ad helyt a vil�g egyik legjelent�sebb mag�ngy�jtem�ny�nek. Id�rendben mutatja be a k�z�pkort�l napjainkig a fest�szet legnagyobb m�veit. K�l�nlegess�ge a gazdag �szak-amerikai fest�szeti anyag.

Museo Nacional Reina Sof�a
Sta. Isabel, 52. Metr� Atocha Tel: 914675062 – 4683002 Fax: 914673163
http://museoreinasofia.mcu.es
Nyitva 10-t�l 21 �r�ig, vas�rnap 10-t�l 14:30-ig. Kedden z�rva
A Prado �s a Thyssen-Bornemissza mellett a m�v�szet harmadik b�sty�ja ez a modern �p�let az Atocha p�lyaudvarral szemben a Prado s�t�ny v�g�n. A modern m�v�szetek m�zeumak�nt b�s�ges Picasso gy�jtem�nye �s izgalmas Dali anyaga van.

Museo del Palacio Real
Bail�n. Metr� Opera
http://www.patrimonionacional.es
Nyitva 9-t�l 18:15-ig, vas�rnap �s �nnepnapokon 9-t�l 15:15-ig.
A kir�lyi palota gy�jtem�nyeit �s b�torzat�t, valamint az �p�letet ismerhetj�k meg. Stradivari kollekci�j�val �vente k�tszer a kir�lyi csal�d koncertet ad neves megh�vott m�v�szekkel. Id�szakos ki�ll�t�sa j�lius 30-ig a Kir�lyi T�rt�nelmi Akad�mia 320 darabos, k�dexekb�l, t�rk�pekb�l, r�g�szeti t�rgyakb�l �ll� gy�jtem�nye.

Museo de Carrozas de Caballos
Palacio Real. Campo del Moro.
Nyitva 9-t�l 18:15-ig, vas�rnap �s �nnepnapokon 9-t�l 15:15-ig
A Kir�lyi Palota kocsigy�jtem�nye

Museo Archaeol�gico Nacional
Serrano, 13. Metr�: Serrano Tel.: 915777912
Nyitva 9:30-t�l 20:30-ig, vas�rnap �s �nnepnapokon 9:30-t�l 14:30-ig. H�tf�n z�rva.
A Nemzeti K�nyvt�r h�ta m�g�tti m�zeum (Plaza Col�n) �skori-k�z�pkori �sat�si anyagokat mutat be. Sz�p a r�mai kori �s a m�r h�d�t�s sz�zadait bemutat� anyag. B�szkes�ge az �skori „Elche-i h�lgy”.

Museo Etnol�gico
Alfonso XII, 68.
Nyitva10-t�l 19:30-ig, vas�rnap 10-t�l 14 �r�ig. H�tf�n �s �nnepnapokon z�rva.
�t kontinensr�l gy�jt�tt gazdag n�prajzi anyag. �rdekess�ge a Kan�ri szigeteki bennsz�l�ttek „Guanches-i m�mi�i”.

Museo del Ferrocarril
Paseo de las Delicias, 61 Metr�: Del�cias
Nyitva 9-t�l 19 �r�ig, vas�rnap 9-t�l 14 �r�ig. H�tf�n z�rva.
Vas�tt�rt�neti m�zeum. Akit ez �rdekel, n�zze meg az Atocha p�lyaudvart is a Prado s�t�ny v�g�n: a r�gi vasszerkezetes csarnokot p�lmah�zz� alak�tott�k, �s a vonatok, k�zt�k a Sevill�ig k�zleked� nagysebess�g� AVE a k�ls� v�g�nyokr�l indul.

Museo de Am�rica
Reyes Cat�licos, 6 Metr�: Moncloa Tel.: 915439437
Gazdag d�l-amerikai anyag, els�sorban inka t�rgyakb�l. L�tv�nyoss�ga a Codex Trocortesano �s a Quimbaya-k kincse.