BARCELONA

Barcelona Spanyolorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa, �s Katal�nia f�v�rosa. A kelet-spanyolorsz�gi v�ros Madriddal �lland� rivaliz�l�sban �ll. A l�tnival�kban b�velked� gy�ny�r� Barcelona nevezetess�geit term�szetesen nem tudjuk mind felsorolni, csak n�h�nyat emeln�nk ki. A legjobb �gyis saj�t magunk megismerni, �s felfedezni egy helyet, f�leg ha egy olyan izgalmas v�rosr�l van sz�, mint Barcelona, amelyet sokan a modernizmus f�v�ros�nak tartanak figyelemre m�lt� �p�leteivel.

La Sagrada Familia / A Szent Csal�d Temploma / A j�v� temploma

A Szent Csal�d temploma 2006-ban Spanyolorsz�g legl�togatottabb turisztikai l�tv�nyoss�ga volt. Gaudi �lete f� m�v�nek tekintette, 40 �vet dolgozott rajta, �s �let�nek 15 �vet teljesen a templomnak szentelte. A La Sagrada Familia t�bb, mint 100 �ve �p�l, elk�sz�lte ut�n a vil�g legnagyobb bazilik�ja lesz. Mint Gaudi t�bb m�s alkot�sa, a Sagrada Familia is a Vil�g�r�ks�g r�sze.

G�ell park

A G�ell park, a Szent Csal�d templom�hoz hasonl�an, az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze. Az 1900 �s 1914 k�z�tt �p�lt parkot Antoni Gaudi eredetileg egy "lak�parknak" sz�nta, azonban a park �zletileg sikertelennek bizonyult.

Casa Batll�

A Passeig de Gracia 43 alatt tal�lhat� h�z 1905-1907 k�z�tt �p�lt, �s mint Barcelona annyi m�s l�tnival�ja, �s gy�ny�r� �p�lete, a Casa Batll� is Antoni Gaudi alkot�sa. A Casa Batll�, mint Gaudi minden m�s alkot�sa, rendk�v�l �rdekes, �s figyelemre m�lt�. St�lusa a modernizmushoz �s az Art Noveau ir�nyzathoz k�thet�. "Term�szetesen" szint�n a Vil�g�r�ks�g r�sze.

Torre Agbar

A modern �p�letek kedvel�i nem hagyhatj�k ki a Torre Agbar megtekint�s�t. A 144 m�ter magas, Jean Nouvel �ltal tervezett felh�karcol� �p�t�se 2005-ben fejez�d�tt be. A Torre Agbar jelenleg a V�zm�vek irodah�zak�nt funkcion�l.

Hospital de Sant Pau / Szent P�l k�rh�z

Llu�s Domenech i Montaner alkot�sa szint�n a vil�g�r�ks�g r�sze. Az 1901 �s 1930 k�z�tt �p�lt komplexum jelenleg is k�rh�zk�nt funkcion�l, de azt tervezik, hogy a j�v�ben m�zeumm� alak�tj�k.

La Rambla

Barcelona f� s�t�l�utc�ja a sz�les �s hossz� La Rambla, amelyet csod�s plat�nsor szeg�lyez. A s�t�l�utca mindig tele van helyiekkel, �s turist�kkal. A La Rambla s�t�l�utc�n k�v�z�k, butikok, �zletek, trafikok, �s piacok tal�lhat�k. A korz�z�kat kom�di�sok, zsongl�r�k, �s mutatv�nyosok is sz�rakoztatj�k.

Casa Mil�

H�res nevezetess�g Barcelon�ban, teh�t term�szetesen ism�t Gaudi m�ve, �s ugyancsak az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sze. K�b�nya, vagy La Pedrera n�ven is ismert a Passeig de Gr�cia 92. sz�m alatt l�v� lak�h�z. A Casa Mili� Gaudi utols� lak�h�za, amely egy gazdag textilgy�ros, Roger Segimon de Mil� megrendel�s�re �p�lt 1905-1907 k�z�tt. Ebben az �t emeletes b�rh�zban val�s�tja meg Gaudi legink�bb a term�szet �s az �p�t�szet �sszeolvaszt�s�t - mintha egy lepusztult, barlangos hegyet l�tn�nk. A tet�n l�v� k�m�nyek pedig a sz�rrealista szoborm�v�szet el�fut�rainak sz�m�tanak. �rdekess�g, hogy a Casa Mil�t terv n�lk�l, egy egyszer� v�zlat alapj�n �p�tett�k fel.

Palau de La M�sica Catalana / Palacio de la M�sica Catalana / A Katal�n Zene Palot�ja

A Katal�n Zene Palot�ja Barcelona egyik legfontosabb modernista alkot�sa. Gaudi �s Cadafalch mellett a harmadik ismert katal�n modernista �p�t�sz, Llu�s Dom�nech i Montaner alkot�sa. A koncertterem 1905-1908 k�z�tt �p�lt, �s 1909-ben �p�t�szeti d�jat kapott Barcelona V�ros Tan�cs�t�l. 1982-1989 k�z�tt az �p�letet jelent�sen fel�j�tott�k, �s 1997-ben az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�v� v�lasztott�k. Ma �vente t�bb, mint f�l milli� ember l�togat a Katal�n Zene Palot�j�ba komolyzenei koncerteket hallgatni. Az �p�let c�me: Calle de Sant Pere Mes Alt 11.

Picasso m�zeum / Museu Picasso

Pablo Picasso t�bb, mint 3500 korai munk�ja tal�lhat� Barcelona legl�togatottabb m�zeum�ban. A m�zeum c�me: Montcada Street, 15-23. A m�zeum keddt�l szombatig tart nyitva, a bel�p�jegy �ra pedig mind�ssze 6 Eur�.