�ltal�nos le�r�s

A v�ros az Ib�riai f�lsziget f�ldrajzi, hosszan politikai k�zpontja. Az �slakos karpet�nok �s a punok ut�n a r�maiak Toletum n�ven l�tes�tettek castrumot a jelenlegi Alc�zar hely�n. K�s�bb, a n�pv�ndorl�s kor�ban a sv�veket �s a vand�lokat legy�z� vizig�tok (nyugati g�tok) urbe regi�ja lett. A kor�bban arianus g�tok elismert�k R�ma fennhat�s�g�t, �s kir�lyuk v�dn�ks�ge alatt m�r i. sz. 400-ban 19 p�sp�k r�szv�tel�vel zsinatot is tartottak itt.
Az arabok 712-ben foglalt�k el a v�rost, uralmuk egyik leg�szakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. m�jus 25-�n foglalta vissza a v�rost, �s azt r�vid id� alatt a reconquista f� t�maszpontj�v� fejlesztette. Toledo lett Kaszt�lia �j f�v�rosa.
Toledo visszafoglal�sa ut�n kult�r�lis k�zpontt� v�lt. Az arab kult�ra is itt eresztette legm�lyebbre gy�kereit, az �ltaluk meghonos�tott k�zm�ipar a XVI. sz�zadban �rte el vir�gz�s�nak cs�cspontj�t. Ez id�ben Toledo 250 000 lakos�b�l 50 000 ember dolgozott a k�l�nb�z� textilmanufakt�r�kban. A textilipar mellett jelent�s eredm�nyeket �rtek el a fegyvergy�rt�s ter�n is.
A v�ros akkor kezdett vesz�teni politikai �s gazdas�gi jelent�s�g�b�l, amikor V. K�roly ut�da, II. F�l�p 1561-ben Madridba tette �t sz�khely�t. Az �jkori t�rt�nelemben a spanyol polg�rh�bor� (1936-39) idej�n kapott Toledo ism�t fontos szerepet, s hossz� h�napokon �t s�lyos harcok sz�ntere volt.