ltalnos lers:
Miln Olaszorszg msodik legnagyobb vrosa, Lombardia fvrosa, mely a gazdasgi fvros szerept is betlti, hiszen az orszg legnagyobb ipari kzpontja. Kr. e. 200-ban a rmaiaknl mint 'Mediolanum' volt ismert. Alighogy bernk a vrosba, elragad minket a nyzsgs s a forgalom. Ha ktsgbe is vonnnk szpsgt ipari vros mivolta miatt, mgis vonz lehet a vrosi kltknek, az ptszet szerelmeseinek, mvszeknek s a turistknak. Azokat az olcsbb negyedeket kell felkeresni, melyek mg nem estek ldozatul a befektetk mohsgnak. Itt talljuk az igazi, emberkzeli Milnt, ahol felfedezhetjk igazi arct. A vros mindennel elhalmozza az avantgarde hveit, s az alkot szellemeket. Eurpa egyik legfantziadsabb vrosa, a kultra s mvszet fellegvra. A Gallerfa Vittorio Emanuele a vros trsasgi letnek kzpont ja, ahol a jmd milniak kvzkban s brokban vitatjk meg a nap esemnyeit. A vrosba ltogatknak mindenkppen el kell ltogatniuk a Dmhoz, melyet mg 1386-ban kezdett el pteni egy Visconti, amely plet egyben a harmadik legnagyobb templom. Lifttel lehetsgk van felutazni az emeletre, vagy fel tudnak menni lpcsn, mely 160 fok megmszst jelenti, hogy tehessenek egy stt a tetn s megcsodlhassk a La Madonninnak nevezett klns aranyozott szobrot.
|