A Jive ma nemzetkzileg elfogadott elnevezse annak a tncnak, melynek tbbfle, egymssal rokonsgban ll afroamerikai eldje volt. Ezekhez tartozott a harmincas vek elejn a Lindy Hop, Blues s a Swing. Ezt kvette a negyvenes vek sikertncai kzl a Boogie-Woogie, a Jitterburg valamint a Bebop, s az tvenes vekben hozzjuk kapcsoldott a Rock & Roll. E tncformkra jellemz volt - s mg ma is az - a tncra sztnz zene, amely ritmikus hangslyozsval bvletbe vont s von fiatalt s idset egyarnt.
A tncokat az USA-ban honos szabad sznes stlusokkal fejlesztettk tovbb, valamint bvtettk a koreogrfikat is. Ezeket a tncokat az amerikai katonk hoztk t Eurpba. A tncban lv szabad mozgsstlus s az akrobatikus dobsok a fiatalsg krben gyorsan npszerv vltak. A hbor utni idszak uralkod zenei irnyzata a Boogie lett, m a brlk egy mrskeltebb formt kerestek, hogy a tnc ezen mdjt "szalonkpess" tegyk. gy az angol tnctanrok kialaktottk - valamivel lassabb zent hasznlva - az elegns, de mgis lnk, mozgalmas Jive-ot. A tnc helyhez kttt, a lpsek tbbnyire a Rock (ring lpsek) s a Chasse elemeibl plnek fel. A Jive egy szembetnen eleven, fiatalos, trfs, temperamentumos, ritmusos tnc, melyben a prok lpseikkel a zenei hangslyt emelik ki.
A Jive a latin-amerikai versenyek egyik legnpszerbb tnca. A tnciskolkban s a versenyeken is fknt a fiatalokat ragadja magval. 1968-ban vettk fel tdikknt a latin-amerikai tncok kz.
Zenje: gyors, lendletes, temperamentumos, magvalragad, gondtalan, letvidm, fiatalos.
Zenei teme: 4/4-es.
Temp: tudsszint szerint 40-46 tem/perc
Versenyen 44 tem/perc
|