Costa De Barcelona
A Fldkzi-tenger s a hatalmas Pireneusok vdelmt lvez vidk, a homokos tengerpart, a rejtett tengerblk, a partmenti szigetek, festi halszfalvak, mltsgteljes vrak s nagyszer klma jellemzi ezt a partszakaszt.
A tengerparton a szllodk sora vrja az ideltogat turistkat, gondoskodva a tkletes nyarals minden felttelrl.Tbb ezer kilomter hossz partszakaszval Spanyolorszg egyedlll strandolsi lehetsget kinl. Egsz nyron a verfnyes napsts, a kellemes idjrs s a napfnyben frd strandok vonzzk a vilg minden tjrol rkez turistk milliit. Hihetetlen szpsg szikls, meredek partszakaszok, apr blk vltakoznak lenygz homokos strandokkal, melyekhez mg hozzjrulnak a nevezetes ltvnyossgok, helyi tel- s italspecialitsok.
Barcelont felttlenl ltni kell. Ez az si vros elkpeszt talakulson ment t az utbbi vtizedben. A mltat a rgi pletek feljtsval becsli meg, de mivel mindig is az jat kereste, j pletekkel s ltestmnyekkel igyekszik mg aktvabb rszt vllalni az orszg kulturlis trtnseiben. Aki szeretn megismerni Barcelont, annak tudnia kell egy-kt dolgot Katalnirl (spanyolul Catalunynak hvjk) is. Barcelona Katalnia kzpontja, amely Spanyolorszg szakkeleti rszn fekszik.
A mlt szzadban Spanyolorszg legfejlettebb rgija volt, s ezt a szerept mig sem vesztette el. A barcelonai ltni- s tennivalk mennyisge a vros mrethez kpest szokatlanul bsges. A kzpkori, gtikus vrosmagban hihetetlenl gazdag ptszeti rksg vrja, hogy megismerjk. A vros maga mg egy kznsges szerdai napon is olyan, mint mshol a milleneum: nyzsg, vidm emberek jrnak fel-al, korzznak a Rambln, zene szl mindenfelol, kicsi, hangulatos ttermek, kocsmk, brok, tncos mulathelyek, kifozdk, kvhzak, tezk, diszkk vltogatjk egymst.
|