Spanyol nyelv

A spanyol vagy kaszt�liai nyelv (spanyolul  lengua espa�ola, castellana vagy  idioma espa�ol, castellano) az indoeur�pai nyelvcsal�d it�liai �g�n az �jlatin nyelvek nyugati, k�zelebbr�l ib�riai csoportj�ba tartozik. A legt�bb anyanyelvi besz�l�vel rendelkez� �jlatin nyelv, az �sszes nyelv k�z�l pedig – k�l�nb�z� becsl�sek alapj�n – az els� �t k�z�tt szerepel a vil�gon (r�szletesen l�sd a vonatkoz� szakaszt). A spanyol nyelv� irodalom szint�n r�sze a nyugati m�velts�gnek, �s ez�rt, tov�bb� az amerikai f�ldr�sz gazdas�gi jelent�s�ge miatt sokan tanulj�k ezt a nyelvet.

�se a R�mai Birodalom Hisp�nia tartom�ny�nak �szaki k�z�ps� r�sz�n besz�lt latin nyelvj�r�s. A k�z�pkori h�d�t�sokkal Amerik�ban is elterjedt a spanyol, s�t, Afrik�ban �s �zsi�ban is fellelhet�ek anyanyelvi besz�l�k. A nyelv �s a n�p neve (espa�ol, spanyol) – a provansz�lon kereszt�l – a k�z�pkori latin Hispaniolus (sz� szerint: ’kis hisp�niai’) sz�b�l sz�rmazik. A spanyol kev�sb� t�volodott el a latint�l, mint a francia, ink�bb az olaszhoz hasonl� a k�l�nbs�g.

Elnevez�s
 
 „Spanyol”, „kaszt�liai” vagy „kaszt�liai spanyol”?
Ez a k�rd�s r�g�ta foglalkoztat mindenkit a nyelvet besz�l�k k�r�ben, �s �r�k�s vita t�rgy�t k�pezi. A spanyol nyelv eredeti elnevez�se kaszt�liai (castellano), mivel a t�rt�nelmi spanyol �-Kaszt�lia tartom�ny latin nyelvj�r�s�b�l alakult ki. Szint�n ezen a ter�leten tal�lt�k a nyelv els� �r�sos nyomait is. Ezzel szemben a k�z�pkori spanyol kir�lys�goknak �n�ll� nyelvj�r�saik voltak, legjelent�sebbek k�z�l�k az arag�niai �s a le�ni, ez ut�bbinak m�ig fennmaradt v�ltozata az aszt�riai. M�ra e nyelvj�r�sok a kaszt�liaival szemben visszaszorultak, csup�n a n�p ajk�n maradtak fent falvakban, n�h�ny ezer besz�l�vel, akik valamennyien „k�tnyelv�ek”, hiszen mind besz�lik a kaszt�liait. A k�z�pkori Spanyolorsz�g visszah�d�t�sa (Reconquista) idej�t�l a kaszt�liai nyelv egyre nagyobb ter�letet nyert, m�g v�g�l a 16. sz�zadban, I. K�roly uralkod�s�nak ideje, azaz a spanyol kir�lys�gok egyes�t�se �ta egyre gyakrabban haszn�lj�k a nyelvre az espa�ol (azaz sz� szerint: „hisp�niai”) jelz�t mint �ltal�nos�t�st.

A nyelv elnevez�se besz�l�inek k�r�ben m�ig �rz�keny t�rsadalmi �s politikai k�rd�s. A nyelvi kisebbs�gek (katal�nok, gal�ciaiak, baszkok stb.) ugyanis a megk�l�nb�ztet� jelleg� castellano elnevez�st r�szes�tik el�nyben, mondv�n, hogy nem csak a kaszt�liai, hanem az � nyelv�k is spanyol nyelvnek min�s�l, hiszen Spanyolorsz�gban besz�lik azokat is. �ppen ez�rt az 1978-ban kiadott spanyol alkotm�ny (Constituci�n Espa�ola) 3. cikkely�nek 1. pontj�ban a castellano megjel�l�st alkalmazz�k:

�El castellano es la lengua espa�ola oficial del Estado. Todos los espa�oles tienen el deber de conocerla y el derecho a usarla�.
„A kaszt�liai az �llam hivatalos spanyol nyelve. Minden spanyolnak k�teless�ge ismerni, �s joga haszn�lni.”

Amint l�that� teh�t, a spanyol alkotm�ny – eleget t�ve mindk�t n�zetnek – a kaszt�liai spanyol elnevez�st haszn�lja, ezzel szemben k�lf�ld�n minden�tt �ltal�nos az espa�ol megnevez�s. A helyzetet bonyol�tja m�g az is, hogy a modern terminol�gi�ban a castellano sz�t a spanyol nyelv mai, Castilla y Le�n �s Castilla-La Mancha (egy�ttesen a t�rt�nelmi Kaszt�lia) tartom�nyokban besz�lt �szaki nyelvj�r�saira is haszn�lj�k, megk�l�nb�ztet�s�l a d�li (andal�z, extremadurai, murciai stb.), szint�n kaszt�liai nyelvj�r�sokt�l.

A Spanyol Kir�lyi Akad�mia �ll�spontja
Az eddigieket figyelembe v�ve, a Spanyol Kir�lyi Akad�mia �ll�spontja, ahogy az a 2005-ben kiadott �sszspanyol nyelvhelyess�gi sz�t�rban megjelenik, a k�vetkez�:

�Para designar la lengua com�n de Espa�a y de muchas naciones de Am�rica, y que tambi�n se habla como propia en otras partes del mundo, son v�lidos los t�rminos castellano y espa�ol. La pol�mica sobre cu�l de estas denominaciones resulta m�s apropiada est� hoy superada. El t�rmino espa�ol resulta m�s recomendable por carecer de ambig�edad, ya que se refiere de modo un�voco a la lengua que hablan hoy cerca de cuatrocientos millones de personas. Asimismo, es la denominaci�n que se utiliza internacionalmente (Spanish, espagnol, Spanisch, spagnolo, etc.). Aun siendo tambi�n sin�nimo de espa�ol, resulta preferible reservar el t�rmino castellano para referirse al dialecto rom�nico nacido en el Reino de Castilla durante la Edad Media, o al dialecto del espa�ol que se habla actualmente en esta regi�n. En Espa�a, se usa asimismo el nombre castellano cuando se alude a la lengua com�n del Estado en relaci�n con las otras lenguas cooficiales en sus respectivos territorios aut�nomos, como el catal�n, el gallego o el vasco�.

„Spanyolorsz�g �s sok amerikai nemzet k�z�s nyelv�nek megjel�l�s�re, amely a vil�g m�s r�szein is saj�t nyelvk�nt haszn�latos, a �kaszt�liai� �s a �spanyol� terminus egyar�nt �rv�nyes. Az arr�l sz�l� vita, hogy e megnevez�sek k�z�l melyik a megfelel�bb, ma m�r eld�n�tt. A �spanyol� terminus aj�nlatosabbnak bizonyul, l�v�n, hogy nincs kett�s �rtelme, mivel egyhang�lag arra a nyelvre utal, amelyet ma k�zel n�gysz�zmilli� ember besz�l. Ugyan�gy, ez az az elnevez�s, amelyet nemzetk�zileg haszn�lnak (Spanish, espagnol, spagnolo stb.). B�r szint�n a �spanyol� szinon�m�ja, el�ny�sebbnek bizonyul a �kaszt�liai� terminus megtart�sa a k�z�pkori Kaszt�liai Kir�lys�gban sz�letett �jlatin nyelvj�r�sra, vagy arra a spanyol nyelvj�r�sra, amelyet jelenleg besz�lnek ebben a r�gi�ban. Spanyolorsz�gban haszn�latos ugyan�gy a �kaszt�liai� n�v, amikor az �llam k�z�s nyelv�re utalnak, a vonatkoz� ter�leteken besz�lt t�bbi, m�sodik hivatalos nyelv, viszonylat�ban, mint a katal�n, a gal�ciai vagy a baszk.”

 Elterjed�s, besz�l�k sz�ma
 
A spanyol nyelvter�let t�rk�peSpanyolorsz�gon t�l a spanyol az amerikai kontinens legt�bb orsz�g�nak hivatalos nyelve – kiv�tel Kanada (angol �s francia), Braz�lia (portug�l), Suriname (holland) valamint Francia Guyana (francia). Az Egyes�lt �llamokban az angol mellett a spanyol a legelterjedtebb nyelv, kiv�lt a d�li �llamokban. Afrik�ban Egyenl�t�i-Guinea �llamnyelve, s eg�szen az 1970-es �vekig m�g a F�l�p-szigeteken is hivatalos nyelv volt a filipp�n� (tagalog) �s az angol mellett. �sszes (anyanyelvi �s m�sodik nyelvi) besz�l�inek sz�ma jelenleg 400 milli� k�r�lire becs�lhet� (az anyanyelvi besz�l�k sz�ma egy 1986. �vi felm�r�s szerint 322 299 171, m�sodik nyelvk�nt haszn�l�k sz�ma 60 000 000). Ezzel a spanyol a besz�l�k sz�m�t tekintve (a k�nai �s az angol ut�n) egyes forr�sok szerint a harmadik, m�s forr�sok szerint a m�sodik helyen szerepel a vil�g nyelveinek rangsor�ban.

 Szab�lyoz�sa
 Spanyol Kir�lyi Akad�mia
A nyelv szab�lyoz�s�ra 1713-ban megalakult a Spanyol Kir�lyi Akad�mia (Real Academia Espa�ola, RAE), amely a Spanyol Nyelvi Akad�mi�k Egyes�let�n (Asociaci�n de Academias de la Lengua Espa�ola, ASALE) kereszt�l, vagyis az egyes spanyol ajk� orsz�gokban k�s�bb megalakult t�rsakad�mi�kkal egy�ttm�k�dve folyamatosan k�zd a nyelv egys�gess�g��rt, tisztas�g��rt. E szab�lyoz�snak k�sz�nhet�en a spanyol nyelv vil�gszerte egys�ges helyes�r�ssal rendelkezik, s a nyelvj�r�sbeli k�l�nbs�gek sem jelentenek nagyobb neh�zs�geket abban, hogy mind a 400 milli� spanyol anyanyelv� meg�rtse egym�st.

�ltal�nos jellemz�k

Nyelvt�pus
Nyelvtani szerkezet�re n�zve a spanyol az indoeur�pai nyelvekhez hasonl�an az �n. flekt�l� (hajl�t�-ragoz�) t�pus� (k�zelebbr�l: szintetikus  flekt�l�  fuzion�lis) nyelvek (lenguas flexivas fusionales) k�z� tartozik, ami azt jelenti, hogy a ragoz�s (flexi�) sor�n egyetlen morf�ma t�bb jellemz�t is hordozhat, s nemegyszer a sz�t� is megv�ltozik: pl. podemos (’tudunk’) �s pudimos (’tudtunk’). Ennek megfelel�en a szintetikus nyelvek k�z� tartozna, azonban ez a besorol�s meglehet�sen relat�v: ha viszony�t�si alapk�nt �s�b�l, a latinb�l indulunk ki, akkor a spanyol sokkal ink�bb analitikus nyelv (a n�vsz�ragoz�s majdnem teljes hi�nya, el�lj�r�sz�k haszn�lata), m�g p�ld�ul az angoln�l j�val szintetikusabb (fejlett igeragoz�si rendszer, nyelvtani nemek megk�l�nb�ztet�se, stb.). A romanisztikusok �gy a spanyolt – ak�rcsak a t�bbi �jlatin nyelvet – az analitikus nyelvekhez sorolj�k, az �ltal�nos nyelv�szet szerint azonban csak az izol�l� nyelvek tiszt�n analitikusak, teh�t a spanyol szintetikus.

A legt�bb indoeur�pai nyelvhez hasonl�an a spanyolban is megvan a nyelvtani nem (h�m-, n�- �s bizonyos esetekben semleges nem) �s az el�lj�r�sz�k haszn�lata. �ltal�noss�gban v�ve nyelvtanilag nem t�r el a t�bbi �jlatin nyelvt�l.

 Nyelvj�r�sok

A spanyolban is vannak nyelvj�r�sok (dialectos), ak�rcsak a magyarban, b�r a k�l�nbs�gek k�l�n�s m�don a nagy t�vols�gok ellen�re sem nagyobbak, mint a magyar nyelvj�r�sok k�z�tt. Alapvet�en k�t nagy nyelvj�r�scsoport k�l�nb�ztethet� meg, amely egyar�nt �rv�nyes Spanyolorsz�gra, illetve Latin-Amerik�ra is: az �szaki (septentrionales) �s a d�li (meridionales). Az ut�bbi nyelvj�r�scsoportra �p�l a Kan�ri-szigetek, a Karib-t�rs�g �s D�l-Amerika nagy r�sz�nek (Argentina, Chile, Uruguay, Venezuela) nyelvhaszn�lata, m�g az el�bbihez �llnak k�zel a Mexik�ban besz�lt spanyol nyelvv�ltozatok. A sztenderd spanyol nyelvhaszn�lat az �szaki nyelvv�ltozatokon alapszik.

A nyelvj�r�sok f�leg kiejt�sben �s sz�kincsben (szinte minden orsz�gnak megvan a saj�t szlengje, amelyet spanyolul a jerga ’zsargon’ vagy a modismo sz�val illetnek) k�l�nb�znek egym�st�l, az alaktani �s mondattani elt�r�sek nem jelent�sek. A legfontosabb k�l�nbs�gek a k�t nyelvj�r�scsoport k�z�tt a sziszeg� hangok �s bizonyos sz�k�zi m�ssalhangz�k (f�leg a mag�nhangz�k k�z�tti -d-) ejt�s�ben mutatkoznak. M�g az �szaki nyelvj�r�sokban ezeket minden helyzetben „tiszt�n” kiejtik, addig a d�liekben sz�tag �s sz� v�g�n sokszor elgyeng�lnek vagy eln�mulnak. Az egyik legszembet�n�bb saj�toss�ga a d�li nyelvj�r�soknak a sz�- �s sz�tagv�gi [s] gyenge aspir�t�v� alakul�sa, amely a legn�piesebb ter�leteken teljesen eln�mulhat, azonban a m�velt k�znyelvben �s a m�di�ban t�rekednek ennek ker�l�s�re.

Fontos k�l�nbs�g tov�bb�, hogy Spanyolorsz�g legnagyobb r�sz�n az e vagy i el�tt a c-vel, illetve a z-vel jel�lt hangot az s-t�l megk�l�nb�ztetik (az el�bbi az �n. „kem�ny sz”, amely az angol ’think’ sz� th k�pz�s�nek felel meg, m�g a m�sik a magyar ’sz’-hez �ll k�zelebb, �szakon er�sen palataliz�lt ejt�ssel), m�g d�len a nyugat-andal�ziai nagyv�rosokban, a Kan�ri-szigeteken, valamint eg�sz Spanyol-Amerik�ban mindkett�t egyform�n ejtik a magyar ’sz’-hez hasonl� hang�rt�kkel; ezt a fajta nem megk�l�nb�ztet� kiejt�st a spanyol szakirodalom seseo-nak nevezi. Mink�t ejt�sm�d – a megk�l�nb�ztet� �s a nem megk�l�nb�ztet� – egyar�nt helyes �s elfogadott. Spanyolorsz�g legd�libb ter�letein, a n�pi nyelvhaszn�latban �l m�g az �n. ceceo-ejt�s is, amely szint�n nem megk�l�nb�ztet�, csak itt a „th”-szer� ejt�s �rv�nyes�l az s jav�ra is. Ez ut�bbi kiejt�s er�sen t�jnyelvi jelleg� �s sok�ig vulg�risnak sz�m�tott, besz�l�it len�zt�k; csup�n napjainkban kezdik elfogadni �s a t�bbi nyelvj�r�s saj�toss�gaival egyenrang�an kezelni.

A d�li nyelvj�r�sok k�z�tt az andal�ziai (el andaluz, l’andal�) k�l�n eml�t�st �rdemel Andal�zia kultur�lis jelent�s�ge �s zenei hagyom�nyai miatt; e nyelvj�r�snak volt a legnagyobb szerepe Latin-Amerika nyelvj�r�sainak kialakul�s�ban. A n�pies andal�z nyelvhaszn�latban a legt�bb sz�v�gi m�ssalhangz�t nem ejtik, helyette az el�tte l�v� mag�nhangz� v�ltozik meg min�s�gileg vagy mennyis�gileg,  a m�ssalhanz� el�tti l hangot r-nek ejtik, az s hangot csak sz�(tag) elej�n ejtik ki, m�skor gyenge hehezett� alakul, vagy egy�ltal�n nem hangzik; szint�n nem ejtik ki sok esetben a sz�k�zi d hangot. Erre a nyelvj�r�sra �p�l a karibi t�rs�g nyelvhaszn�lata is. P�lda andal�z nyelvj�r�sra a k�vetkez� spanyol dal:

    Mar�a, sal a la puerta que ya viene tu marido,
Y viene que no se aguanta del vino que trae bebido.
Mar�a, Mar�a, de sobra t� lo sab�as
Que tanto ir a la fuente tu cantarillo se romper�a.
Arrem�ngate, arrem�ngate… [3x] …ni�a tu vestido / …al pasar el r�o / …arrem�ngate
Pero ten mucho cuidado, que por debajo te van a ver.
Si no paso por tu puerta aunque me lo mande el cura
Es que le temo a tu madre m�s que a un toro de Miura. [Mar�a, Mar�a...]
Tu madre quiere un cortijo, y tu padre, una fortuna,
Y si me caso contigo, voy m�s solo que la una. [Mar�a, Mar�a...]    
– Manuel Escobar
 

A nyelvtani elt�r�sek szint�n nem jelent�sek. Az egyik legfontosabb k�l�nbs�g, hogy Spanyol-Amerik�ban a t�bbes sz�m m�sodik szem�ly� vosotros n�vm�s �s az ennek megfelel� igealakok helyett a harmadik szem�ly� ustedes (’�n�k, maguk’) haszn�latos a ’ti’ jelent�s�ben is (pl. Spanyolorsz�gban vosotros cant�is, szemben a latin-amerikai ustedes cantan alakkal). Ezen k�v�l K�z�p- �s D�l-Amerika n�h�ny orsz�g�ban elterjedt egyes sz�m m�sodik szem�lyben t� helyett a r�gies vos n�vm�s haszn�lata (a latin vos, ’ti’ alakb�l), amelyhez (a kijelent� m�d jelen idej�ben, valamint a felsz�l�t� m�d �ll�t� alakj�ban) k�l�n igealak tartozik (r�szletes le�r�s a voseo sz�cikkben).

T�rt�neti �ttekint�s

A mai spanyol nyelv t�rt�netileg olyan latin nyelvj�r�sok folytat�sa, amelyeket az Ib�riai-f�lsziget k�z�ps� ter�let�n – a t�rt�nelmi Kaszt�lia (Castilla) vid�k�n – besz�ltek. A k�z�pkori Hisp�ni�ban m�g sz�mos besz�l�je volt egy�b latin (vagy ink�bb m�r �jlatin) nyelvj�r�soknak is, pl. a le�ninak, amelynek m�ig �l� v�ltozata az aszt�riai vagy bable, illetve az arag�niainak, amely a katal�n nyelvhez �ll k�zelebb �s m�g n�h�ny ezren besz�lik. Ezek mind – bele�rtve term�szetesen a kaszt�liait – az �kori Hisp�ni�ban besz�lt latin nyelvv�ltozatokb�l fejl�dtek ki.

Hisp�nia volt az egyik legkor�bbi tartom�ny, melyre a r�mai befoly�si �vezet kiterjedt (m�r a pun h�bor�k idej�n), �gy az egyik legkor�bban romaniz�l�dott ter�lete volt a birodalomnak. Az �n. hispanorom�n kult�ra a Kr. e. 1. sz�zad idej�re gyakorlatilag m�r kialakult nyelvi �s kultur�lis egys�get k�pezett. A latin k�znyelv (�n. vulg�ris latin) id�vel egyre jobban elt�volodott az irodalmi eml�kekb�l ismert aranykori latins�gt�l, az �rott nyelv azonban sokkal konzervat�vabb volt, az oktat�s is igyekezett a „tiszta”, azaz az aranykori R�ma nyelv�t meg�rizni. �gy v�lt el egyre jobban �rott �s besz�lt nyelv egym�st�l, m�g az el�bbit m�r k�l�n meg kellett tan�tani, le kellett ford�tani a besz�l�knek (ez a folyamat term�szetesen t�bb sz�z �vig tartott). A Hisp�ni�ban besz�lt latin teh�t alakult a maga �tj�n, m�g egyszer csak a Kaszt�li�ban kialakult v�ltozat�t spanyolnak nevezz�k, m�gpedig az els� nyelveml�kt�l sz�m�tva, teh�t akkort�l, amikor a besz�lt nyelvet bizony�that�an elkezdt�k �r�sban is haszn�lni, s a kett� tudatosan is sz�tv�lt. A kaszt�liai nyelvj�r�s vagy �spanyol els� �r�sos eml�kei a 10. sz�zad k�rny�k�r�l sz�rmaznak, az irodalomban azonban csak a 12. sz�zad v�g�n bukkant fel el�sz�r az ismeretlen szerz�t�l sz�rmaz� Cantar de Mio Cid n�ven elh�res�lt eposzban. A latinra term�szetesen, m�r kezdett�l fogva, az �slakoss�g (baszkok, ib�rek, keltib�rek �s egy�b kelta t�rzsek) nyelvei is hatottak, ut�bb a vizig�tok, arabok nyelve is befoly�ssal volt r�, legf�k�ppen a sz�kincs�re, ut�bb a k�z�pkori amerikai gyarmatos�t�sok sor�n pedig sok indi�n sz� is gazdag�totta azt.

Fejl�d�st�rt�neti szempontb�l a spanyol nyelv h�rom f� korszakra oszthat�:

�spanyol vagy k�z�pkori spanyol: az els� �r�sos eml�kek megjelen�s�t�l, vagyis a 10. sz�zad k�rny�k�t�l 1492-ig, az els� �rott nyelvtan elk�sz�t�s�ig, Amerika felfedez�s�ig;
k�z�pspanyol vagy klasszikus spanyol: a nyelvi v�ltoz�sok id�szaka �s az irodalom vir�gkora, 1492-t�l 1726-ig, a Spanyol Kir�lyi Akad�mia megalakul�s�ig, illetve az els� akad�miai �rtelmez� sz�t�r megjelen�s�ig;
modern spanyol: 1726-t�l napjainkig.

 Hangtan
A mag�nhangz�k rendszer�ben a legt�bb �jlatin nyelvt�l elt�r�en a spanyolban csak �t fon�ma ismert: /a, e, i, o, u/.[18] Az /e/ �s /o/ hangoknak k�rnyezet�kt�l f�gg�en van ny�ltabban  illetve z�rtabban [e] ejtett v�ltozata, ezeknek azonban nincs jelent�smegk�l�nb�ztet� szerepe. A hangs�lytalan (r�vid) i [j] �s u [w] m�s mag�nhangz� k�rnyezet�ben f�lhangz�k�nt viselkedik, �gy kett�s- (diptongos), illetve ritk�bban h�rmashangz�k (triptongos) keletkeznek, amelyek a sz�tagol�sn�l elemeikre nem bonthat�k. A mag�nhangz�kat mindig (hangs�lytalan helyzetben is) tiszt�n �s r�viden ejtik; a hangs�lyos mag�nhangz�k – f�leg ny�lt sz�tagban – n�mileg megny�lhatnak (nyelvj�r�st�l �s egy�nt�l f�gg�en is).

A hangs�lyos mag�nhangz�t �kezettel jel�lik, kiv�ve:

ha a sz� mag�nhangz�ra, mag�nhangz�+s-re vagy mag�nhangz�+n-re v�gz�dik �s m�sod�les, illetve
ha a sz� egy�b m�ssalhangz�ra v�gz�dik �s v�ghangs�lyos.
Az �kezet ezen k�v�l jelent�smegk�l�nb�ztet�sre is haszn�latos, �ltal�ban olyan azonos alak� sz�p�rok eset�ben, amelyek k�z�l az egyik hangs�lytalanul a mondatban m�st jelent: pl. t� – ’te’ �s tu – ’a te...-d’ (birtokos determin�ns).

A m�ssalhangz�k k�z�tt tal�lhat�k z�ng�tlen �s z�ng�s z�rhangok: /p, t, k/ �s /b, d, g/, az ut�bbiak a naz�lis (m, n) – a d eset�ben szint�n az l – hangok ut�ni helyzett�l eltekintve (legf�k�ppen mag�nhangz�k k�z�tt) �ltal�ban gyeng�bben ejt�dnek, �s  r�shangokk�nt val�sulnak meg (a /g/ eset�n ez nem k�telez� �rv�ny�); oldalr�shangok: /l/, valamint a m�r szinte teljesen kiveszett  (j�s�tett l); orrhangok: /m, n/, illetve a palat�lis ; z�ng�tlen r�shangok: /f, s, x/, valamint a csak Spanyolorsz�gban haszn�latos /θ/; egy z�ng�s r�shang:  amely sz� elej�n �s n ut�n ink�bb a magyar gy-re eml�keztet; egy z�r-r�shang (affrik�ta): ; valamint k�t perg�hang: /r, rr/; ez ut�bbiakat k�t k�l�n fon�mak�nt tartj�k sz�mon, mivel mag�nhangz�k k�z�tt jelent�smegk�l�nb�ztet� szereppel b�rnak (pl. coro ’k�rus’ – corro ’futok’).

Mondattan
A mondattan (Sintaxis) a mondatot alkot� sz�fajok kapcsolat�nak szab�lyszer�s�geit �rja le. E fejezet keretein bel�l a spanyol sz�rend saj�toss�gair�l, az egyszer� �s �sszetett mondatok legf�bb jellemz�ir�l sz�lunk t�m�ren.

 Sz�rend �s egyszer� mondatok
A spanyol sz�rend (orden de las palabras) szabadnak tekinthet�, ak�rcsak a magyar, az egyes mondatr�szek hely�t �ltal�noss�gban az �rtelmi hangs�ly hat�rozza meg, azaz hogy mit szeretn�nk kiemelni. Az egyenes sz�rend �ltal�ban alany (sujeto) – �ll�tm�ny (predicado) – t�rgy (objeto directo), majd a t�bbi mondatr�sz.[22]

Az al�bbi p�ldamondat (’H�rom sz�p tanul�l�ny kij�tt a teremb�l’) hat egyform�n lehets�ges v�ltozata j�l szeml�lteti a spanyol sz�rend szabads�g�t:

Tres bellas alumnas salieron del aula. (alany–ige–hat�roz�)
Del aula salieron tres alumnas bellas. (hat�roz�–ige–alany)
Salieron del aula tres bellas alumnas. (ige–hat�roz�–alany)
Salieron tres alumnas bellas del aula. (ige–alany–hat�roz�)
Del aula tres bellas alumnas salieron. (hat�roz�–alany–ige)
Tres alumnas bellas del aula salieron. (alany–hat�roz�–ige)
T�rgy n�lk�li mondatokban az ’�ll�tm�ny – alany – t�bbi mondatr�sz’ sz�rend a gyakoribb (l�sd a 4. v�ltozatot).

A jelz� �llhat a jelzett sz� el�tt �s ut�na is. Bizonyos esetekben a sorrend jelent�s-megk�l�nb�ztet� szerepet t�lt be; a f�n�v el�tt �ll� jelz� sokszor nyomat�kos�t� (kiemel�) jelleg�. Vannak azonban olyan mell�knevek (pl. a n�pnevek), amelyek csak a jelzett f�n�v ut�n �llhatnak.

A n�vel�k �s a n�vm�sok �ltal�ban a jelzett sz� el�tt �llnak, a f�n�v ut�n �rt mutat� n�vm�s sokszor rosszall� �rtelm� kiemel�st jel�l: este hombre ’ez az ember’, szemben az el hombre este ’az ilyen ember’ alakkal. A f�nevek a deiktikus (r�mutat�, kijel�l�, magyar�z�) szerkezetekn�l a n�vel�vel helyettes�thet�k: que est� a la derecha (’a k�nyv, amely a jobb oldalon van’) → de la derecha ’ jobb fel�l’, Mar�a del barrio ’Mar�a, a k�lv�rosb�l’.

A szem�lyes n�vm�sok hangs�lytalan (t�rgyeset�, r�szes eset�, visszahat�) alakjai mindig k�zvetlen�l az ig�t megel�zve �llnak, illetve bizonyos igealakok v�g�hez (imperativo, infinitivo �s gerundio) simul�sz�k�nt tapadnak. E n�vm�sok kombin�lt haszn�lata eset�n a sorrendj�k is k�t�tt, amit�l elt�rni nem lehet: [se]–[te/os]–[me/nos]–[lo(s)/la(s)/le(s)], vagyis mindig a se n�vm�s �ll legel�l, azt k�veti a m�sodik, majd az els�, v�g�l a harmadik szem�ly� n�vm�s. P�ld�k: Te lo hago. ’Megteszem neked (azt).’ �Preg�ntaselo! ’K�rdezd meg t�le (azt)!’ �No te me caigas! ’Nehogy eless�l nekem!’.

 �sszetett mondatok
Az �sszetett mondatok (oraciones compuestas) a magyarhoz hasonl�an lehetnek mell�rendel�ek �s al�rendel�ek: ennek megfelel�en a tagmondatokat mell�rendel�, illetve al�rendel� k�t�sz�kkal kapcsolj�k �ssze (a k�t�szavak csoportos�t�s�t l�sd az alaktanr�l sz�l� sz�cikkben).

Az al�rendel� �sszetett mondatok (oraciones compuestas subordinadas) jellegzetess�ge, hogy a bizonytalans�g, k�v�ns�g kifejez�s�re, valamint a jelen �s m�lt idej� felt�teles mondatok ’ha’ ut�ni f�mondataiban a t�bbi �jlatin nyelvben is jellemz� k�t�m�dot haszn�lj�k: pl. No creo que (nem pedig *vienen) ’Nem hiszem, hogy elj�nnek’. P�lda felt�teles mondatra: Si hubieses/hubieras estudiado bien, no habr�as (vagy hubieses/hubieras) recibido mala nota. ’Ha rendesen tanult�l volna, nem kapt�l volna rossz jegyet.’

�rdemes eml�t�st tenni m�g a mondatbeli id�viszonyokr�l is. A spanyol a magyarral ellent�tben (viszont az �sszes indoeur�pai nyelvhez hasonl�an) abszol�tid�-viszony�t�s� nyelv, ami annyit jelent, hogy az igeid�ket az elbesz�l�s abszol�t jelen idej�hez is kell viszony�tani, nem csak a t�rt�n�sen bel�li id�s�kok sz�m�tanak. Ennek megfelel�en a spanyolban t�bb igeid� sz�ks�ges, pl. egy adott m�ltbeli cselekv�st megel�z� cselekv�s kifejez�s�re. P�ld�ul a magyarban az ’azt mondta, hogy olvas’ mondatban az ’olvas’ automatikusan az elbesz�l�s m�lt idej�ben �rtend�, vagyis az id�viszony�t�si alap �tugrik a m�ltra a m�lt idej� f�mondatnak k�sz�nhet�en. A spanyolban ezzel szemben nem �llhat jelen id�ben formailag sem az �ll�tm�ny ilyenkor, mivel az alany nem a jelenben mondta azt, hogy olvas: ilyen esetekben az �n. folyamatos m�lt haszn�land�: Dijo que . A jelens�g gy�kere a latin consecutio temporum (’az id�k egym�sra k�vetkez�se’) felett�bb �sszetett hagyom�nyaiban keresend�.

A latinb�l �r�k�lt spanyol sz�kincs a franci��hoz �s az olasz�hoz m�rten archaikusnak tekinthet�, aminek egyik oka Hisp�nia korai romaniz�l�sa, valamint az �n. perif�ria-elm�let, amely szerint a sz�ls� ter�letek hagyom�ny�rz�bbek, mint a dinamikusan fejl�d� k�zpont. Ennek k�sz�nhet�en a spanyolban m�ig fennmaradtak olyan latin szavak, amelyeket a t�bbi �jlatin nyelv m�r egy k�s�bbi, ’vulg�risabb’ alakkal helyettes�tett: comer (< lat. COMEDERE ’enni’), hermoso (< lat. FORMOSUS ’sz�p’, eredetileg ’form�s’), cuyo (< lat. CUIUS ’aki�, ami�’), nunca (< lat. NUNQUAM ’soha’) stb.

Amennyiben a teljes sz�kincset – vagyis a Spanyol Kir�lyi Akad�mia �rtelmez� sz�t�r�ban szerepl� �sszes sz�t – vessz�k alapul, �gy az arab j�vev�nysz�k alkotj�k a legnagyobb idegen r�teget, amely megk�zel�t�leg 4000 sz�t jelent az �let minden ter�let�r�l, �s a sz�kincs 8%-�t teszi ki. Ez az adat azonban megt�veszt�, hiszen a mindennapi �letben az arabizmusok t�lnyom� t�bbs�g�t nem haszn�lj�k (p�ld�ul a legalapvet�bb sz�kincset tartalmaz� 207 szavas spanyol Swadesh-list�n egyetlen arab eredet� sz� sincs), Latin-Amerik�ban nagy r�sz�ket meg sem �rtik. Ehhez m�g hozz�tartozik, hogy a klasszikus korszakban, a m�rok ki�z�se ut�n nagyon sok arab j�vev�nysz� kiveszett a haszn�latb�l, hely�kbe (�j)latin szavak l�ptek. A nyelvtani jelleg� szavak k�z�tt is mind�ssze kett� arab eredet�: az hasta (< arab hatt� + latin AD ISTA) ’-ig’, ’s�t, m�g’, �s az ojal� (< arab lau sa-ll�) ’b�rcsak’

K�sz�net �rte: Z-T-M-nek  (nagyon nagyon k�szi :))