T�rt�nelem

A mai Franciaorsz�g hat�rai majdnem egybeesnek a t�rt�nelmi Gallia (Alpokon t�li) ter�leteivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina n�ven ismertek. A ter�leten kelta (latinul gall) t�rzsek �ltek. A i. e. 1. sz�zadban Gallia eg�sze a terjeszked� R�mai Birodalom provinci�ja lett, a r�maiak minden�tt v�rosokat �p�tettek, az �slakoss�g pedig �sszekeveredett vel�k �s �tvette a latin nyelvet (romaniz�ci�). A 2-3. sz�zad k�z�tt a kereszt�nys�g is elterjedt.

A 4. sz�zad v�g�n egyre fenyeget�bb� v�lt a keleti hat�ron �tt�r� germ�n t�rzsek, majd az 5. sz�zadt�l k�l�n�sen a frankok jelenl�te, akiknek nev�b�l a „francia” elnevez�s is sz�rmazik. Az 5-9. sz�zad k�z�tt az orsz�g ter�lete a Frank Birodalom r�sz�t k�pezte, amelynek legnagyobb uralkod�ja Nagy K�roly volt. Ut�dai 843-ban a birodalmat h�rom r�szre osztott�k, ennek nyugati r�sz�b�l, a Nyugati-Frank Kir�lys�gb�l alakult ki Franciaorsz�g, amely nev�t a mai �le-de-France tartom�nyr�l kapta.

Nagy K�roly lesz�rmazottai, a Karolingok uralt�k Franciaorsz�got eg�szen 987-ig, �m a dinasztia ekkor kihalt. Ekkor �le-de-France herceg�t, P�rizs gr�fj�t, Hugo Capet-t koron�zt�k kir�lly�. Az � lesz�rmazottaib�l alakultak meg az orsz�got ural� k�vetkez� nagy dinaszti�k, a Capetingok, a Valois-h�z �s a Bourbon-dinasztia, amelyek a hossz� �r�k�s�d�si h�bor�k �s h�zass�gi sz�vets�gek sor�n v�g�l az eg�sz orsz�got egyes�tett�k. A kir�lys�g a 17. sz�zadt�l �lte a f�nykor�t, k�l�n�sen XIV. Lajos uralma alatt (a „Napkir�ly”, 1643–1715). Ekkor Franciaorsz�g �ri�si hat�ssal volt az eg�sz eur�pai politik�ra, gazdas�gra �s kult�r�ra, n�pess�g�nek gyors n�veked�se pedig Eur�pa legnagyobb lakoss�g� orsz�g�v� tette. Megkezd�d�tt a francia gyarmatos�t�s is.

 
Eugène Delacroix: A Szabads�g vezeti a n�petA kir�lys�g 1792-ig �llt fenn, amikor a Nagy Francia Forradalom kiki�ltotta a k�zt�rsas�got. 1799-ben Bonaparte Nap�leon ragadta mag�hoz a hatalmat. Seregeivel sz�mos hadj�rat sor�n elfoglalta szinte f�l Eur�p�t, �s a megh�d�tott orsz�gokban saj�t csal�dja tagjait �ltette tr�nra. Az oroszorsz�gi hadj�rat azonban kudarccal j�rt, �s a nap�leoni h�bor�kban kb. egymilli� francia katona halt meg. M�gis ez az id�szak volt a francia dics�s�gnek �s a francia nemzet kialakul�s�nak nagy korszaka. Nap�leon 1815-�s veres�g�t k�vet�en, Franciaorsz�g �jra kir�lys�g lett.1830-ban �jabb forradalom t�rt ki, amelynek eredm�nyek�nt alkotm�nyos kir�lys�got vezettek be.

1848-ban ism�t forradalom k�vetkezett, melynek sor�n a Nemzetgy�l�s kiki�ltotta a „m�sodik Francia K�zt�rsas�got”. Ez azonban r�vid �let� volt, 1852-ben Bonaparte Nap�leon unoka�ccse cs�sz�rr� koron�ztatta mag�t III. Nap�leon n�ven (m�sodik cs�sz�rs�g). Uralma alatt az eg�sz orsz�g gyors �temben fejl�d�tt, meggyorsult a gyarmatszerz�s is, �s Franciaorsz�g eur�pai poz�ci�i meger�s�dtek. V�g�l III. Nap�leon 1870-ben a Francia Cs�sz�rs�got parlament�ris monarchi�v� nyilv�n�totta. Ebben az �vben azonban kit�rt a porosz–francia h�bor�, amelyben a Franciaorsz�g veres�get szenvedett. Miut�n a n�metek megsz�llt�k az orsz�got, a cs�sz�r megbukott. 1871-ben polg�ri radik�lis – szocialista forradalom kezd�d�tt �s megalakult a p�rizsi komm�n. Ennek lever�se ut�n l�trej�tt a „harmadik k�zt�rsas�g”.

Franciaorsz�g 1870 �s 1914 k�z�tt jelent�s gyarmatbirodalmat �p�tett ki (francia imperializmus). L�trej�tt a brit-francia sz�vets�g (antant) a fegyverkez� N�metorsz�g ellens�lyoz�s�ra.

Franciaorsz�g az I. vil�gh�bor�b�l, majd a n�ci n�met megsz�ll�st k�vet�en a II. vil�gh�bor�b�l is gy�ztesk�nt ker�lt ki. Ez azonban nem akad�lyozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, �zsia, �ce�nia) sz�thull�s�t az 1950-es �vekben. A h�bor� ut�n az �gynevezett „negyedik k�zt�rsas�g”, majd 1958-t�l m�ig az „�t�dik k�zt�rsas�g” k�vetkezett, amely Charles de Gaulle vezet�s�vel �j alkotm�nyt dolgozott ki a k�zt�rsas�gi eln�k megn�vekedett jogk�r�vel.

1968-ban baloldali di�kl�zad�sok t�rtek ki, a polg�rh�bor�s vesz�lyt siker�lt elh�r�tani, azonban de Gaulle lemondott. Ut�dai, Georges Pompidou �s Val�ry Giscard d'Estaing m�g sok�ig az � nyomdokain j�rtak, majd 1981-ben a szocialista Fran�ois Mitterrand vette �t hely�ket, aki sz�mos szoci�lis reformot hajtott v�gre. Mivel azonban a f� t�rsadalmi probl�m�kat nem siker�lt megoldania, buk�sa ut�n meger�s�d�tt a jobboldal. Az eln�ki posztot 1995 �ta Jacques Chirac t�lt�tte be.

A 2007-es eln�kv�laszt�son a magyar gy�kerekkel rendelkez� Nicolas Sarkozy lett a k�zt�rsas�gi eln�k.

Franciaorsz�g k�lpolitik�j�t a 90-es �vek �ta az Eur�pai Uni� fejl�d�s�nek el�seg�t�se, ezen bel�l k�l�n�sen a N�metorsz�ggal val� kib�k�l�s �s egy�ttm�k�d�s jellemzi. 1999-ben bevezett�k az eur�t. Ennek ellen�re az orsz�g lakoss�ga a 2005. m�jusi n�pszavaz�son az Eur�pai Alkotm�ny ellen szavazott.