Spanyolorsz�g, hivatalosan Spanyol Kir�lys�g (kaszt�liai spanyolul �s

gal�ciaiul Reino de España, katal�nul Regne d’Espanya, baszkul

Espainiako Erresuma, aszt�riai spanyolul Reinu d’España, arag�niai

spanyolul Reino d’España) f�ggetlen �llam D�l-Eur�p�ban, 2 auton�m

v�rossal (Ceuta �s Melilla), �s 5 �n. szuver�n ter�lettel

�szak-Afrik�ban, amelyek Marokk�ba �kel�dnek be (l�sd: Plaza de

soberan�a). A spanyol sz�razf�ld d�lr�l �s keletr�l a F�ldk�zi-tenger

(amelyben az orsz�ghoz tartoz� Bale�r-szigetek fekszenek), �szakr�l

a Biscayai-�b�l �s nyugatr�l az Atlanti-�ce�n alkot vele hat�rt. A

sz�razf�ld�n Portug�li�val, Franciaorsz�ggal, Andorr�val,

Gibralt�rral �s Marokk�val hat�ros. Spanyolorsz�g a legnagyobb a

h�rom f�ggetlen �llamb�l, amelyek az Ib�riai-f�lszigeten fekszenek.

A modern Spanyolorsz�g mai ter�let�n t�bb n�p is letelepedett, mint

p�ld�ul a kelt�k, az ib�riaiak, a r�maiak, a vizig�tok �s a m�rok. A

k�z�pkorban, t�bb mint �t �vsz�zadig, nagy ter�letek voltak iszl�m

uralom alatt, melyeknek egy t�red�ke 1492-ig �llt fenn, amikor az

Arag�nia �s Kaszt�lia keresz�ny kir�lys�gai 770 �v ut�n elszakadtak

a m�rokt�l. Ugyan abban az �vben, Kolombusz Krist�f el�rte az

�jvil�got, amivel megalak�totta a vil�gural� Spanyol Birodalmat.

Spanyolorsz�g v�lt Eur�pa leger�sebb �llam�v�, de a h�bor�k �s m�s

bels� gondok les�llyesztett�k az orsz�got. A 20. sz�zad k�zep�n

Francisco Franco alak�tott ki diktat�r�t Spanyolorsz�gban, �s

demokratikus �llam csak 1978-ban alakult ki. Az orsz�g 1986-ban

bel�pett az Eur�pai Uni�ba, az�ta Spanyolorsz�g gazdas�gi �s

kultur�lis renesz�nsz�t �li.

Az Eur�pai Uni�, a NATO �s az ENSZ tagja. F�v�rosa Madrid.