Barcelona

Barcelona mediterr�n v�ros. A tenger �s egy hegy k�z�tt fekszik, a r�maiak alap�tott�k t�bb mint 2000 �vvel ezelõtt. Eg�sz �vben enyhe az �ghajlata. Intenz�v nappali �s �jszakai �letet �lhet benne a l�togat�.

Barcelon�t felt�tlen�l l�tni kell. Ez az õsi v�ros elk�pesztõ �talakul�son ment �t az ut�bbi �vtizedben. A m�ltat a r�gi �p�letek fel�j�t�s�val becs�li meg, de mivel mindig is az �jat kereste, �j �p�letekkel �s l�tes�tm�nyekkel igyekszik m�g akt�vabban r�szt v�llalni az orsz�g kultur�lis t�rt�n�seiben. Aki szeretn� megismerni Barcelon�t, annak tudnia kell egy-k�t dolgot Katal�ni�r�l is. Barcelona ugyanis Katal�nia fõv�rosa. Katal�nia pedig Spanyolorsz�g tizenh�t auton�m ter�leteinek egyike �s az orsz�g �szakkeleti r�sz�n fekszik. A m�lt sz�zadban Spanyolorsz�g legfejlettebb r�gi�ja volt, �s ezt a szerep�t m�ig sem vesz�tette el. A barcelonai l�tni- �s tennival�k mennyis�ge a v�ros m�ret�hez k�pest szokatlanul bõs�ges. A k�z�pkori, g�tikus v�rosmagban hihetetlen�l gazdag �p�t�szeti �r�ks�g v�rja, hogy megismerj�k. De Barcelon�t m�gis a hangulata miatt z�rjuk szinte azonnal a sz�v�nkbe: ny�zsgõ, vid�m emberek j�rnak fel-al�, korz�znak a Rambl�n, zene sz�l mindenfelõl, kicsi, hangulatos �ttermek, kocsm�k, b�rok, t�ncos mulat�helyek, kifõzd�k, k�v�h�zak, te�z�k, diszk�k v�ltogatj�k egym�st. A v�rossal szorosan egybefon�dott Gaud� neve, akinek egyed�l�ll�, zseni�lis �p�letei napjainkban is emberek sz�z ezreit vonz�k. �sszet�veszthetetlen, gyakran organikus �p�t�szetk�nt jellemzett st�lusa m�r �s g�tikus elemeket is felhaszn�l, ezt �tv�zi saj�tos m�don mesebeli megold�sokkal: gombakalapra eml�keztetõ tetõk, arcot form�z� ablakkeretek, �sszet�rt cser�pbõl �s csemp�bõl kirakott sz�nes mozaikok, egy var�zslatos elme hihetetlen alkot�sai. Barcelona vil�gh�rû jelk�pe, a m�g tov�bbra is csak �p�lõ Sagrada Familia - Szent Csal�d Templom is az õ alkot�sa. Aki Barcelon�ban j�r, felt�tlen�l l�togassa meg a Mil� �s a Batlo h�zakat is, illetve a G�ell Parkot. A v�rosban komolyzenei �s sz�nh�zi hagyom�nyokat �polnak, �s a vil�g legjobb elõad�mûv�szeit siker�l megnyerni�k. Vegy�k hozz� mindehhez a kellemes �ghajlatot, a v�ltozatos �s izgalmas konyh�t, a helyi borokat �s a j� minõs�gû v�s�rolnival�kat (k�zmûipari term�kek, r�gis�gek, a leg�jabb divat szerinti ruh�k �s egy�b modern holmik) -�s m�ris k�pet alkothatunk arr�l, mi�rt is vonz� �tic�l Barcelona. Ennek a v�rosnak st�lusa van, az �jszakai �let pedig egyenesen b�d�t�. Barcelona mintegy k�tmilli� lakos�nak nagy r�sze az utc�n �nnepelt, amikor 1986 okt�ber�ben bejelentett�k, hogy a ny�ri olimpiai j�t�kok megrendez�s�re beadott negyedik p�ly�zat sikeres volt. A XXV. olimpiai j�t�kok 1992-ben megerõs�tette: �rdemes volt mag�n-�s k�zadakoz�sb�l fel�j�tani a v�rost �s �p�tkezni, a vil�g figyelm�t magukra vonni. Az 1888-as �s 1929-es Vil�gki�ll�t�s �r�ks�gek�nt is nagyszerû �p�letek maradtak az ut�korra. Az ide l�togat�k t�bbs�g�t m�gis a r�gi, megfoghatatlan okok ejtik rabul. Barcelona megbabon�zza az idegent, �s ha az t�bbsz�r ell�togat ide, a var�zs mit sem gyeng�l sõt, a hely b�ja csak tov�bb erõs�dik.

�rdekes adatok:
- Barcelona az egyetlen v�ros a vil�gon, amelyben kilenc az Emberis�g Kultur�lis �r�ks�ge mûeml�k van.
- Barcelona 1.054.000 haj�j�val az egyik legfontosabb kik�tõv�rosa F�ldk�zi tengeren �s Eur�p�ban.
- Barcelon�ban �vente majdnem sz�z v�s�rt �s nemzetk�zi szalont tartanak, k�zt�k a rendezv�nypiac legfontosabb tal�lkoz�j�t, az EIBTM-et.
- Barcelon�nak t�bb mint 45.000 sz�llodai f�rõhelye van, �s minden kateg�ri�ban k�n�l sz�ll�st.

Barcelona, - 2000 �v t�rt�nelme �s mûv�szete
Barcelona nagy kultur�lis hagyom�nyokkal rendelkezõ v�ros. A r�mai, az arab, a zsid� �s a kereszt�ny civiliz�ci� t�rt�nelmi hagyom�nyait kieg�sz�ti a k�l�nb�zõ korok �s st�lusok �p�t�szeti �r�ks�ge. T�bb mint 50 m�zeum v�rja Ont klasszikus �s kort�rs, nemzetk�zi h�rû mûv�szek alkot�saival. Javasoljuk, hogy l�togassa meg k�z�l�k a legjelentõsebbeket, amelyek a k�vetkezõk:
- A Picasso M�zeum, a G�tikus negyedben o A Mir� Alap�tv�ny
- A Caixa Forum kultur�lis k�zpont, mindkettõ a Montjuic hegyen
- A T�pies Alap�tv�ny az Eixampl�-�n o A Caixa Catalunya kultur�lis k�zpont a "La Pedrera" �p�letben
- A Museu d'Art Contemporani de Barcelona azaz
- a Kort�rs Mûv�szeti M�zeum (MAGBA), a Raval-ban o A V�rost�rt�neti M�zeum a sz�kesegyh�z k�zel�ben
- A Museu Nacional d'Art de Catalunya, azaz a Katal�n Nemzeti Mûv�szeti M�zeum (MNAC), amely a vil�g legnagyobb r�mai kori gyûjtem�ny�t õrzi

Barcelona egyben szabadt�ri m�zeum is. Utc�i �s terei tele vannak t�rt�nelmi �s kort�rs mûeml�kekkel �s szobrokkal, amelyeken kereszt�l felfedezhetj�k a barcelonaiak mûv�szetszeretet�t.
A Barri G�tic, a G�tikus negyed h�res t�rt�nelmi mûeml�keirõl �s boh�m hangulat�r�l. �r�m s�t�lni keskeny �s r�gi utc�in, megcsod�lnia zsid� negyed �p�leteit, a r�mai v�rosfalakat �s a g�tikus �p�leteket. A Rambla, a v�ros sz�ve, a legjobb hely, ahol megismerhetj�k a katal�n n�p lelkialkat�t. Egy s�t�l� sug�r�t, sz�nes �s kavarg�, amely a tengern�l kezdõdik �s felmegy a Katal�nia t�rig, ahol alkalmi zen�szek, pantomimesek, festõk, vir�g-, mad�r �s �js�g�rusok adnak egym�snak randev�t nap mint nap. A Boqueria piac, a Canaletas sz�kõk�t, k�v�h�zak �s �zletek v�ltogatj�k egym�st az �t k�toldal�n.

A hagyom�nyokt�l a modern korig
Barcelona nyitott �s modern, de egyben hagyom�nyõrzõ v�ros is. Bizony�tj�k ezt a La Merc�-nek, a v�ros v�dõszentj�nek, vagy a Sant Jordi n�p�nnepei, amelyek vil�gszerte ismertek, ugyan�gy, mint a k�nyv �s a r�zsa napja. Ny�ron Sant Joan �s Sant Pere verben�i (utcai vigass�gai) �s a festes de Gr�cia, a Gracia �nnepe alkalm�val az utc�k megtelnek vid�man �nneplõ emberekkel, ami lak�i nyitott �s toler�ns lelk�let�t t�kr�zi. A Sardana t�nc, az emberi tornyok vagyis a "castells", az �ri�sok �s nagyfejûek felvonul�sa, a tûzij�t�kok, mind a katal�n n�p identit�s�t t�kr�zik, amelyeken kereszt�l az eg�sz vil�g megismerhette e n�p hagyom�nyait.
Barcelon�ban ezen k�v�l nemzeti �s nemzetk�zi fesztiv�lok, koncertek, t�ncf�rumok, sz�nh�zi tal�koz�k is zajlanak. A v�ros zenei k�n�lata minden �zl�st kiel�g�t: a Gran Teatre del Liceu (Opera) klasszikus k�n�lat�t�l, a Palau de la M�sica Catalana (A Katal�n Zene Palot�ja) �s a L'Auditori (Hangversenyterem) koncertjeitõl a ny�ri Festival S�nar �s a Grec legalternat�vabb k�n�lat�ig.

A helyi hagyom�nyos �nnepek napt�ra

�prilis 23. Sant Jordi - A k�nyv �s a r�zsa �nnepe
J�nius 24. Sant Joan - Utcab�l, pezsgõ �s koka
Szeptember 11. La Diada - Katal�n nemzeti �nnep
Szeptember 24. La Merc� - Barcelona �nnepe
December 25/26. Kar�csony �s Istv�n - Csal�di �nnepek
December 31. Szilveszter - Bar�tokkal t�ltik

Gaud� v�rosa
A Modernizmus, a XIX sz�zad v�g�nek �s a XX sz�zad elej�nek mûv�szeti mozgalma Katal�ni�ban az �p�t�szetben tal�lta meg legmagasabb kifejez�si form�j�t. A modernista �p�letek legnagyobb r�sze az �gynevezett "Quadrat d'or"-ban tal�lhat� a barcelonai Eixampl�-ban. Itt megcsod�lhatjuk Antoni Gaud�, Dom�nech i Montaner vagy Puig i Cadafalch alkot�sait.
Az Eixample az a ter�let, amelyre 1860 ut�n kezdett a v�ros kiterjedni, miut�n lebontott�k a k�z�pkori v�rosfalakat. Barcelon�nak ezt az �j r�sz�t Ildefons Cerd� m�rn�k tervezte, �s �gy tartj�k sz�mon, mint a v�rostervez�s p�ldak�p�t.
A Casa Batll� azaz a Battl� H�z, a Casa Amatller azaz Amatller H�z vagy a Casa Mil�, azaz a Mil� H�z, amely "La Pedrer�', "Kõfejtõ" n�ven is ismert, szokatlan anyagokat, form�kat, sz�neket �s b�torokat vonultatnak fel. Olyan �p�tm�nyek, mint a Sagrada Fam�lia - A Szent Csal�d- , a Palau G�ell - a G�ell Palota -, a Hospital de Sant Pau- Sant Pau K�rh�z- �s a Santa Creu, a Palau de la M�sica Catalana - Katal�n Zene Palota - vagy a G�ell Park - k�z�l�k t�bbet is az emberis�g kultur�lis �r�ks�g�nek nyilv�n�tott az UNESCO - mindezek Barcelon�t a modernizmus fõv�ros�v� teszik.

Kir�ndul�sok Barcelona k�rny�k�n
Barcelona strat�giai elhelyezked�se �s kiv�l� megk�zel�thetõs�ge k�vetkezt�ben j� kiindul�pont ahhoz, hogy �j t�jakat fedezz�nk fel �s �lvezz�k a k�zvetlen kapcsolatot a term�szettel. Alig 200 km-es k�rzetben kultur�lis, t�rt�nelmi szempontb�l, valamint sz�rakoz�si lehetõs�gekben gazdag ter�leteket tal�lunk.
Mintegy 60 kilom�terre Barcelon�t�l tal�lhat� a Montserrat hegy �s kolostor. A kolostor, amely a Montserrati Szûznek, Katal�nia v�dõszentj�neka kultuszhelye, csod�latos sziklat�mbre �p�lt. Itt van Eur�pa egyik legr�gibb gyermekk�rusa, az Escolania de Montserrat, amelyik minden nap �nekel. Onnan pedig kir�ndul�sokat lehet tenni a hegyekbe.
A katal�n tengerpart �szaki r�sz�n tal�lhat� a Costa Brava, ahol egym�st v�ltj�k a homokos strandok, az �bl�k �s a meredek partszakaszok. Sok helyen a fenyõf�k k�zvetlen�l a tengerparton nõnek, ami kiv�teles �s ut�nozhatatlan jelleget k�lcs�n�z a t�jnak. Figueresban (Girona v�ros k�zel�ben) tal�lhat� a zseni�lis mûv�sz, Salvador Dal� Sz�nh�z M�zeuma. K�t k�zeli telep�l�sen megl�togathatjuk a Dal� Eml�kh�zat �s a Castell Gala-Dal� M�zeumh�zat.
Barcelon�t�l nem messze tal�lhat� Eur�pa egyik legnagyobb tematikus parkja, az Universal Mediterr�nea. A park lehetõs�get k�n�l, hogy �t vil�gban tegy�nk lenyûg�zõ utaz�sokat: a Mediterr�neum, Polin�zia, K�na, Mexik� �s a Far West vil�g�ban. L�tv�nyoss�gok sz�les k�n�lat�val v�rja l�togat�it, valamint egy karibi hangulat� akvaparkkal.
A Vall de N�ria v�lgy, amelyet egy impoz�ns hegykoszor� �lel k�r�l, a keleti Pireneusokban tal�lhat�, 120 km-re Barcelon�t�l. Fogaskerekû seg�t feljutni a v�lgybe, ahol a szent�ly �s turistal�tes�tm�nyek tal�lhat�ak. Ezen a ter�leten 11 alpesi s��llom�s �s 7 s�fut� �llom�s van nyitva decembertõl �prilisig.
A Casino Castell de Perelada kaszin�, Girona k�rzet�ben, egy XIV sz�zadi kast�lyban foglal helyet. Ny�ron minden nap nyitva tart, t�len pedig h�tfõtõl szombatig. A ny�r folyam�n helyt ad a Castell de Perelada Zenei Fesztiv�lnak is.
Katal�nia gazdag term�lvizekben. Gy�gy�szati tulajdons�gait term�lf�rdõ k�zpontokban hasznos�tj�k, amelyek eg�sz Katal�ni�ban megtal�lhat�ak.
Katal�ni�nak van 62 hivatalos golfp�ly�ja is. Ezeket az orsz�g kedvezõ �ghajlat�nak k�sz�nhetõen eg�sz �vben lehet haszn�lni. 

Barcelona �jszaka
Az �jszaka Barcelon�ban minden ig�nyt kiel�g�t. K�v�h�zak, zen�s �s diz�jnos b�rok, s�r�z�k, pezsg�z�k, diszk�k, t�ncszalonok �s flamenco bemutat�k v�rj�k �nt hajnalig.
V�gigs�t�lva a passeig de Gr�cia-a �s a rambla de Cataluny�-n l�thatjuk az Eixample kivil�g�tott modernista st�lus� h�zait. Egy k�v� a nyitott teraszon vagy egy ital egy diz�jnos b�rban, a legjobb m�dja az esti program kezd�s�nek.
Az avenida del Tibidabo k�rny�k�n olyan b�rokat �s diszk�kat tal�lunk, ahonnan a v�ros panor�m�j�ban is gy�ny�rk�dhet�nk.
A Font M�gica de Montjuic sz�k�k�t f�ny- �s hangl�tv�nyoss�ga egy m�sik pont, amelyet nem hagyhatunk ki a barcelonai �jszakai programb�l. �s a k�zel�ben, ugyanazon a hegyen, a Poble Espanyol sok j� �tteremmel, jazz zen�vel vagy flamenc�val v�rja a vend�geket. A Diagonal f�l�tt, az �gynevezett fels�v�rosban, sz�mtalan zen�s b�rt tal�lunk, ahol �sszetal�lkozhatunk �s egy�tt sz�rakozhatunk a helyb�liekkel.
A boh�meknek, vagy akik a legutols� divatot akarj�k k�vetni aj�nlott a Born, ahol tapas-t vagy kokt�lokat fogyaszthatnak �s t�ncolhatnak kivil�gos kivirradatig.
A Port Vell �s Port Ol�mpic kik�t�k is kiv�l� sz�rakoz�helyek, ide�lisak a t�ncolni v�gy�knak �s azoknak, akik a tenger mellett akarj�k �lvezni az �jszak�t. Itt tal�lhat� a Gran Casino de Barcelona, amely a j�t�ktermeken k�v�l kiv�l� �tteremmel is rendelkezik �s teljess� teszi egy olyan v�ros k�n�lat�t, amely soha nem alszik.

Barcelona �s a sport
Barcelona sportszeretete a XIX. sz�zad v�g�re ny�lik vissza, amikor �tt�r� volt t�bb sport�g spanyolorsz�gi meghonos�t�s�ban. Ez a hagyom�ny �r�k�tett a v�rosra sz�mos sportklubot, amelye ma m�r �vsz�zados m�lttal �s nagy nemzetk�zi tekint�llyel rendelkeznek.
Az 1992- es olimpiai j�t�kok hatalmas szervez�si siker volt, a h�zigazda szerep�t j�tsz� v�rost bet�lt�tt�k nagy sportesem�nyekkel �s seg�tettek elvinni Barcelona h�r�t vil�gszerte.
Barcelona ma m�r hagyom�nyos nemzetk�zi sportrendezv�nyeknek ad otthont, olyanoknak mint a God� Gr�fTenisz Kupa, a Forma 1 Vil�gbajnoks�g, a Motorker�kp�ros Nagyd�j �s a vitorl�sversenyek. Ezek az esem�nyek, �s a legend�s futballklub, "el Barc�', bizony�tj�k a barcelonaiak sportszeret� szellem�t �s akt�v r�szv�tel�t a v�ros �let�ben.

Barcelona az eg�szs�g v�rosa
Barcelona, azon k�v�l, hogy a v�rosi turizmus egyik f� eur�pai c�lpontja, nagypreszt�zs� orvosi szolg�ltat�sokat is ny�jt, amivel eg�sz �vben sok l�togat�t vonz. A katal�n orvosl�snak nemzetk�zileg elismert a tekint�lye �s �tt�r� munk�t v�gez a tudom�ny k�l�nb�z� ter�letein, mint p�ld�ul a vese�t�ltet�s, szem�szeti m�t�tek, a mellkasm�t�tek, sz�vm�t�tek �s innovat�v seb�szeti technik�k.