A Jive ma nemzetk�zileg elfogadott elnevez�se annak a t�ncnak, melynek t�bbf�le, egym�ssal rokons�gban �ll� afroamerikai el�dje volt. Ezekhez tartozott a harmincas �vek elej�n a Lindy Hop, Blues �s a Swing. Ezt k�vette a negyvenes �vek sikert�ncai k�z�l a Boogie-Woogie, a Jitterburg valamint a Bebop, s az �tvenes �vekben hozz�juk kapcsol�dott a Rock & Roll. E t�ncform�kra jellemz� volt - s m�g ma is az - a t�ncra �szt�nz� zene, amely ritmikus hangs�lyoz�s�val b�v�let�be vont �s von fiatalt �s id�set egyar�nt.

A t�ncokat az USA-ban honos szabad sz�nes st�lusokkal fejlesztett�k tov�bb, valamint b�v�tett�k a koreogr�fi�kat is. Ezeket a t�ncokat az amerikai katon�k hozt�k �t Eur�p�ba. A t�ncban l�v� szabad mozg�sst�lus �s az akrobatikus dob�sok a fiatals�g k�r�ben gyorsan n�pszer�v� v�ltak. A h�bor� ut�ni id�szak uralkod� zenei ir�nyzata a Boogie lett, �m a b�r�l�k egy m�rs�keltebb form�t kerestek, hogy a t�nc ezen m�dj�t "szalonk�pess�" tegy�k. �gy az angol t�nctan�rok kialak�tott�k - valamivel lassabb zen�t haszn�lva - az eleg�ns, de m�gis �l�nk, mozgalmas Jive-ot. A t�nc helyhez k�t�tt, a l�p�sek t�bbnyire a Rock (ring� l�p�sek) �s a Chasse elemeib�l �p�lnek fel. A Jive egy szembet�n�en eleven, fiatalos, tr�f�s, temperamentumos, ritmusos t�nc, melyben a p�rok l�p�seikkel a zenei hangs�lyt emelik ki.

A Jive a latin-amerikai versenyek egyik legn�pszer�bb t�nca. A t�nciskol�kban �s a versenyeken is f�k�nt a fiatalokat ragadja mag�val. 1968-ban vett�k fel �t�dikk�nt a latin-amerikai t�ncok k�z�.

Zen�je: gyors, lend�letes, temperamentumos, mag�valragad�, gondtalan, �letvid�m, fiatalos.
Zenei �teme: 4/4-es.
Temp�: tud�sszint szerint 40-46 �tem/perc
Versenyen 44 �tem/perc