Barcelona

Barcelona, Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Fekvése

Katalónia tartományban, Barcelona provincia, és Barcelončs comarca (tkp. megye) területén, a Földközi-tenger partján fekszik. A Llobregat és Besňs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon azaz Llano de Barcelonán helyezkedik el. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik: délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalán (213 m).

Története

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, kik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

I.e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helységet, először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I.e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16.században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia V. Fülöp csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztítják.

1778-ban III. Károly felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymultú barcelonai kikötő s a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első katalán parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszüntével ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az automóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat

Közigazgatása

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azokank a régen független településeknek, melyeket a 19–20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre, azaz barrio-kra osztják.

Kerületek és negyedek

• 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: la Barceloneta, el Casc Antic, el Raval, el Gňtic (Gótikus Negyed).
• 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Sagrada Família, Fort Pienc, Dreta de l'Eixample, Esquerra de l'Eixample.
• 3. kerület: Sants-Montjuic. Negyedei: Sants, Hostafrancs, La Bordeta, Poble Sec, Font de la Guatlla, Magňria, La Marina, Zona Franca, Montjuďc.
• 4. kerület: Les Corts. Negyedei: El Camp de la Creu-Loreto, El Camp Vell i la plaça del Centre, Can Feu i Can Batllori, Can Sňl de Baix, L'Església i Can Rosés, La Maternitat i Can Bacardí, La Mercč, Pedralbes, Sant Ramon i la Torre Melina, La Zona Universitŕria - Bederrida.
• 5. kerület: Sarriŕ-Sant Gervasi. Negyedei: Sarriŕ, Sant Gervasi, Vallvidrera, Can Caralleu, Les Planes, Tibidabo.
• 6. kerület: Grŕcia. Negyedei: Grŕcia, Camp d'en Grassot, La Salut, El Coll, Vallcarca, Penitents.
• 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Baix Guinardó, Can Baró, El Carmel, Font d'en Fargues, Font del Gos, Guinardó, Horta, La Clota, Montbau, Sant Genís, Taxonera, Vall d'Hebrón.
• 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Porta, Prosperitat, Roquetes, Torre Baró, Torre Llobeta, Trinitat Nova, Turó de la Peira, Vallbona, Verdum, Vilapicina.
• 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: Sant Andreu de Palomar, Sagrera, Trinitat Vella, Baró de Viver, Bon Pastor, Navas, Congrés.
• 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: El Clot, Camp de l'Arpa, La Verneda, Poblenou, Besňs, Diagonal Mar, Vila Olímpica (Olimpiai Falu).