K�rnyezet, �ghajlat
Olaszorsz�g mind a tengert, mind a hegyeket, mind pedig a m�v�szeteket kedvel� turist�k utaz�s�nak c�lpontja. Az olasz csizma sz�r�t k�r�l�lel� tengerpart, az orsz�g �szaki r�sz�n elter�l� Alpok �s az orsz�gon v�gigh�z�d� Appennin-hegys�g, valamint a v�rosok �kori �s k�z�pkori eml�kei rengeteg l�tnival�t �s kikapcsol�d�si lehet�s�get biztos�tanak az orsz�gba utaz�knak.

Olaszorsz�g a csizma alak� Apennini-f�lszigeten fekszik, Szlov�ni�val, Ausztri�val, Sv�jccal, Franciaorsz�ggal hat�ros. A csizma sz�r�t az Adriai-tenger, a J�n-tenger, a Tirr�n-tenger, valamint a Ligur-tenger fogja k�zre. Az orsz�ghoz a f�lszigeten k�v�l m�g sz�mos sziget tartozik, melyek k�z�l a k�t legnagyobb a csizma orr�n�l elhelyezked� Szic�lia �s a nyugatr�l hat�rol� Tirr�n-tengeren fekv� Szard�nia.

Az orsz�g �szaki r�sze hegyes vid�k, az Alpok d�li r�sze uralja a ter�letet. Az olasz-francia �s az olasz-sv�jci hat�ron magasodnak az Alpok legmagasabb cs�csai: a 4807 m magas Mont Blanc (olaszul: Monte Bianco), a 4478 m magas Matternhorn (olaszul: Cervino), a 4633 m magas Monte Rosa. Ez ut�bbi Olaszorsz�g legmagasabb pontja. A hegyek k�z�tti h�g�k biztos�tj�k az orsz�gok k�z�tti k�zleked�st, pl. Szent Bern�t-h�g�, Szent Gotthard-h�g�. Ezen a vid�ken ny�ron is alacsony a h�m�rs�klet, sok a csapad�k. A magasabb cs�csokat ny�ron is h� bor�tja. Az Alpokt�l d�lre fekv� ter�let a P�-s�ks�g, amely az orsz�g legterm�kenyebb ter�lete. �ghajlata sz�razf�ldi, a t�l hideg a ny�r meleg �s sz�raz.

Az orsz�g k�z�ps� r�sz�n fekv� Appennin-hegys�g Szic�li�ba is �tny�lik. A hegys�g k�t-k�t oldal�n s�ks�g tal�lhat�. Emiatt nem egys�ges az orsz�g ezen ter�let�nek �ghajlata. A tengerpartokon a t�l viszonylag enyhe, a ny�ri meleg a v�znek k�sz�nhet�en elviselhet�. A hegyes vid�ken sok a csapad�k, a ny�r viszonylag h�v�s.
Az orsz�g d�li r�sz�nek �ghajlata m�r mediterr�n, a ny�r meleg �s sz�raz, a t�l enyhe.

A szigetek �ghajlata f�ldk�zi-tengeri: a t�l enyhe, a ny�r forr�.

Olaszorsz�g k�zigazgat�silag 20 tartom�nyra (regione) oszlik: 1. Piemonte; 2. Valle d’Aosta; 3. Lombardia; 4. Trentino-Alto Adige; 5. Veneto; 6. Friuli-Venezia Giulia; 7. Liguria; 8. Emilia Romagna; 9. Toscana; 10. Umbria; 11. Marche; 12. Lazio; 13. Abruzzo; 14. Molise; 15. Campania; 16. Puglia; 17. Basilicata;18. Calabria; 19. Szic�lia;20. Szard�nia. Ezek a tartom�nyok m�g tov�bbi 95 megy�re (provincia) oszlanak.

Az orsz�g ter�let�n k�t �n�ll� �llam is tal�lhat�: R�ma ter�let�n a Vatik�n, valamint az orsz�g k�z�ps� keleti r�sz�n San Marino.