Spanyolorszg, hivatalosan Spanyol Kirlysg (kasztliai spanyolul s  
galciaiul Reino de España, katalnul Regne d’Espanya, baszkul  
Espainiako Erresuma, asztriai spanyolul Reinu d’España, aragniai  
spanyolul Reino d’España) fggetlen llam Dl-Eurpban, 2 autonm  
vrossal (Ceuta s Melilla), s 5 n. szuvern terlettel  
szak-Afrikban, amelyek Marokkba keldnek be (lsd: Plaza de  
soberana). A spanyol szrazfld dlrl s keletrl a Fldkzi-tenger  
(amelyben az orszghoz tartoz Baler-szigetek fekszenek), szakrl  
a Biscayai-bl s nyugatrl az Atlanti-cen alkot vele hatrt. A  
szrazfldn Portuglival, Franciaorszggal, Andorrval,  
Gibraltrral s Marokkval hatros. Spanyolorszg a legnagyobb a  
hrom fggetlen llambl, amelyek az Ibriai-flszigeten fekszenek. 
A modern Spanyolorszg mai terletn tbb np is letelepedett, mint  
pldul a keltk, az ibriaiak, a rmaiak, a vizigtok s a mrok. A  
kzpkorban, tbb mint t vszzadig, nagy terletek voltak iszlm  
uralom alatt, melyeknek egy tredke 1492-ig llt fenn, amikor az  
Aragnia s Kasztlia kereszny kirlysgai 770 v utn elszakadtak  
a mroktl. Ugyan abban az vben, Kolombusz Kristf elrte az  
jvilgot, amivel megalaktotta a vilgural Spanyol Birodalmat.  
Spanyolorszg vlt Eurpa legersebb llamv, de a hbork s ms  
bels gondok lesllyesztettk az orszgot. A 20. szzad kzepn  
Francisco Franco alaktott ki diktatrt Spanyolorszgban, s  
demokratikus llam csak 1978-ban alakult ki. Az orszg 1986-ban  
belpett az Eurpai Uniba, azta Spanyolorszg gazdasgi s  
kulturlis renesznszt li. 
Az Eurpai Uni, a NATO s az ENSZ tagja. Fvrosa Madrid. 
   |