Spanyolország enyhe, csapadékos éghajlatú atlanti-óceáni partvidéke élesen különbözik a tipikus hispán tájtól. E zöld sávban terül el a kelta eredeti gallegók lakta Galicia, ahol a 9. század elején megtalálták a vértanúhalált halt Jakab apostol sírját. A hírre megindult a zarándokok áradata. Számukra írták a világ elso útikönyvét a 12. században.

A legtöbben Roncesvalles-tól, az úgynevezett francia úton érték el céljukat. Azóta is ez a legnépszeribb. Már nemcsak lelki megtisztulást kereso hívok járják végig, de turisták is, akiket lenyugöz a változatos táj szépsége, megannyi vallási, kulturális emléke. A Camino de Santiago, a zarándokút galiciai elágazása érinti Samost, a 7. századi bencés kolostort. Sarria pedig arról nevezetes, hogy Compostelába tartva e városban halt meg IX. Alfonz. A vándor itt késo este is vásárolhat zarándokkellékeket, hogy megfeloen felszerelkezve induljon tovább Portomarín felé. Innen, a galíciai táv felétol hajókirándulást is lehet tenni a felduzzasztott Mino folyón, a vízisportok kedveloi pedig kajakba szállhatnak.