Olaszorszgban minden apr rszlet azt bizonytja, hogy a vilg egy nagy sznpad. Az ptszek s szobrszok a parkok s kertek ezreit termszetes dsztsnek tekintettk. A hatalmas piazzk, az ket keretez csodlatos pletek, kitn sznpadai e mediterrn np fknt szabadban zajl letnek. Rmt leginkbb egy hatalmas szabadtri mzeumhoz hasonlthannk, mely az emberi kultra magasrend alkotsainak kincstra. Ma is Itlia kzigazgatsi s kulturlis fvrosa, valamint a rmai katolikus egyhz kzpontja. A vrost alapjaiban fenyeget hbork, a krnyezet szennyezs s az autk ellenre ptszeti emlkei killtk az idk prbjt, s vszaktl, idjrstl fggetlenl, a vilg minden tjrl milliszmra vonzzk a turistkat. Nemcsak a csodlatos boltveket s mvszeti alkotsokat csodljk meg, de a la dolce vitba is belekstolnak abban a vrosban, mely a nyelvt, a trvnyeit s a naptrt adta neknk. Az let persze itt sem mindig olyan des; elg, ha csak a tskatolvajokra, a szdlt rmai sofrkre vagy a brokrcia buktatira gondolunk, de ne is foglalkozzunk vele, lvezzk ki inkbb Rma csodlatos oldalt, vegyk szemgyre a felfoghatatlan mennyisg mkincset s kstoljuk meg a soha nem ltott telklnlegessgeket. A turistk a helybliekkel egytt azrt viselik el a zr s hangzavart, mert ismerik a mondst: ha farkassal laksz, vele egytt ordts. Aki beteszi a lbt ebbe a vrosba, az rgtn rjn, hogy igaz a monds, mely szerint "Rmt nem lehet egy nap alatt megnzni". Annak is fel kell lltania egy fontossgi sorrendet, aki egy meghatrozott tmakr, pldul a kpzmvszet vagy az ptszet irnt rdekldik, s a szllshelyt is clszer a legfontosabb ltnivalk kzelben kivlasztania. Persze a trtnelem emlkeibe az is lpten-nyomon belebotlik, aki nem keresi azokat, szinte minden sarokra jut egy nevezetes szobor vagy szkkt. A sokat emlegetett dombokbl viszont vajmi keveset fogunk ltni, kivve az Aventinus-dombot, mivel ma mr alig emelkednek a krnyez tj fl. Egyes klvrosok, pldul a Parioli, mra olyan felkapottak lettek, hogy tbb luxusszll s jszakai mulat tallhat bennk, mint a Via Vittorio Venetn.
|