T�rt�nelem

Az Eur�pa �s Afrika k�z�tti kereszt�ton fekv� Ib�riai F�lsziget mindig c�lpontja volt a h�d�t� t�rzseknek �s civiliz�ci�knak. Krisztus el�tt a 3. sz�zadban �rkeztek ide a r�maiak, de k�t �vsz�zadig tartott a f�lsziget leig�z�sa. Fokozatosan elfogadt�k a r�mai t�rv�nyeket, nyelvet �s szok�sokat. 409-ben a r�mai Hisp�ni�t elfoglalt�k a germ�n t�rzsek t�meges csapatai �s 419-re l�trehozt�k a vizig�t kir�lys�got. A vizig�tok uralt�k a kir�lys�got 711-ig, amikor a muzulm�nok �tkeltek a Gibralt�ri Szoroson �s megvert�k Rodericket, az utols� g�t kir�lyt.
714-re a muzulm�n seregek elfoglalt�k a teljes f�lszigetet, kiv�ve �szak-Spanyolorsz�g hegyi t�rs�geit. D�l-Spanyolorsz�g muzulm�n uralma (amelyet a spanyolok Al-Andalusnak neveznek) majdnem 800 �ven �t tartott. Ez az id�szak alatt vir�gzottak a m�v�szetek �s a tudom�nyok, �j term�nyeket �s mez�gazdas�gi technol�gi�kat vezettek be. Palot�kat, mecseteket, iskol�kat, nyilv�nos f�rd�ket �p�tettek. 722-ben Covadongaban �szak-Spanyolorsz�gban egy kis sereg a vizig�t kir�ly, Pelayo vezet�s�vel el�sz�r m�rt csap�st a muzulm�nokra. Szimbolikusan ez a csata jelezte a Reconquista kezdet�t, Spanyolorsz�g kereszt�nyek �ltali visszah�d�t�s�t.

A 13. sz�zad v�g�re Castilla �s Aragon tartom�nyok a kereszt�ny Spanyolorsz�g k�t f�bb hatalmass�gak�nt emelkedtek ki, �s 1469-ben ezt a k�t kir�lys�got egyes�tette Izabelnek, Castilia hercegn�j�nek Fernand�val, az aragon tr�n�r�k�ssel k�t�tt h�zass�ga. Katolikus f�nemesekk�nt egyes�tett�k az eg�sz Spanyolorsz�got �s lefektett�k az aranykor alapjait. 1478-ban l�trehozt�k a h�rhedt, kegyetlen spanyol inkviz�ci�t, t�bb ezer zsid�t �s m�s nem-kereszt�nyt ki�zve �s kiv�gezve. 1482-ben elfoglalt�k Granad�t �s 10 �vvel k�s�bb az utols� muzulm�n kir�ly is megadta mag�t, a Reconquista m�r nagyon v�rt v�g�t jelezve.

Az �jvil�gban Spanyolorsz�g hatalmas birodalomm� fejl�d�tt Kolumbusz 1492-es nagy f�lfedez�s�t k�vet�en. Arany �s ez�st �ramlott a spanyol �llamkincst�rba Mexik�b�l �s Perub�l, mivel a gyarmatos�t�k ter�leteket foglaltak el Kub�t�l kezdve Bol�vi�ig. Spanyolorsz�g monopol kereskedelmet folytatott ezekkel az �j gyarmatokkal �s a f�ld egyik legnagyobb hatalm�v� n�tte ki mag�t. Ez a protekcionizmus viszont h�tr�ltatta a gyarmatok fejl�d�s�t, �s t�bb, nagyon k�lts�ges h�bor�t viseltek Angli�val, Franciaorsz�ggal �s Hollandi�val is.
Amikor XVI Lajos a guillotinon v�gezte 1793-ban, Spanyolorsz�g h�bor�t ind�tott az �j Francia K�zt�rsas�g ellen, de veres�get szenvedett. 1808-ban Nap�leon csapatai behatoltak Spanyolorsz�gba �s a spanyol korona kezdte elveszteni hatalm�t a gyarmatok felett. Egy madridi felkel�ssel kezdve a spanyol n�p fell�zadt a franci�k ellen �s �t �ves f�ggetlens�gi harcot v�vott. 1813-ban a francia er�ket v�g�l ki�zt�k �s 1814-ben VII Fernando �jb�l a tr�nra ker�lt. Fernando ezt k�vet� 20 �ves uralma rettenetes volt a monarchia sz�m�ra. Ez id� alatt vissza�ll�tott�k az inkviz�ci�t, beb�rt�n�zt�k a liber�lis �s alkotm�nyos elveket vall�kat, a sz�l�sszabads�got megsz�ntett�k. Spanyolorsz�g s�lyos gazdas�gi v�ls�gba ker�lt, az amerikai kol�ni�k pedig kiharcolt�k a f�ggetlens�g�ket.

Az 1898-as katasztrof�lis spanyol-amerikai h�bor� jelezte a spanyol birodalom v�g�t. Spanyolorsz�g veres�get szenvedett az USA-val szemben egy sor, egyoldal� tengeri �tk�zetben, amely Spanyolorsz�g utols� tengerent�li birtokainak (Kuba, Puerto Rico, Guam �s a F�l�p-szigetek) elveszt�s�t jelentette. 1923-ban a polg�rh�bor� kit�r�s�nek hat�r�n Miguel Primo de Rivera katonai dikt�tornak ki�ltotta ki �nmag�t, �s 1930-ig uralkodott. 1931-ben XIII Alfonso elmenek�lt az orsz�gb�l �s kiki�ltott�k a M�sodik K�zt�rsas�got, de az hamarosan a bels� konfliktusok �ldozata lett. Az 1936-os v�laszt�sok idej�n az orsz�g k�t r�szre szakadt a republik�nus korm�nnyal �s t�mogat�ival egyfel�l (egy k�nyelmetlen sz�vets�gk�nt a kommunist�kkal, szocialist�kkal �s anarchist�kkal, akik a demokr�ci�t, egy polg�ri t�rsadalmat �s az egyh�z cs�kkentett szerep�t t�mogatt�k) �s m�sfel�l az ellenz�ki nacionalist�kkal (a hadsereg jobboldali sz�rnya, az egyh�z, a monarchia �s a fasiszta Falangista p�rt).

1936 j�lius�ban a republik�nus tisztek �ltal elk�vetett mer�nylet az ellenz�ki vezet�, Jos� Calvo Sotelo ellen felment�st adott a hadseregnek arra, hogy megd�nthesse a korm�nyt. Az ezt k�vet� polg�rh�bor�ban (1936-39) a nacionalist�k �tfog� katonai �s p�nz�gyi seg�ts�get kaptak a n�ci N�metorsz�gt�l �s a fasiszta Olaszorsz�gt�l, mik�zben a megv�lasztott republik�nus korm�ny csak Oroszorsz�gt�l �s kisebb m�rt�kben azokt�l a Nemzetk�zi Brig�dok n�ven ismert szabadcsapatokt�l kapott seg�ts�get, amelyek �rtelmis�gekb�l, m�v�szekb�l, �r�kb�l �s politikailag elk�telezett szem�lyekb�l �lltak. A fasizmus fenyeget�se ellen�re Anglia �s Franciaorsz�g visszautas�totta, hogy seg�ts�get ny�jtson a republik�nusok sz�m�ra.
1939-re a Franco �ltal vezetett nacionalist�k megnyert�k a h�bor�t, amelyben t�bb, mint 35.000 spanyol halt meg. A h�bor� befejez�se ut�n republik�nusokat v�geztek ki, b�rt�n�ztek be vagy k�nyszer�ttettek sz�m�zet�sbe. Franco 35 �ven �t tart� diktat�r�ja a gazdas�gi blok�dok k�vetkezt�ben elszigetelte Spanyolorsz�got, kiz�rta a NATO-b�l �s az ENSZ-b�l, illetve t�nkre tette a gazdas�gi recesszi� is. Csak az 1950-es �vek elej�n k�vetkezett be v�ltoz�s, amikor a t�rizmus n�veked�se �s az USA-val k�t�tt szerz�d�s biztos�tott p�nz�gyi eszk�z�ket ahhoz, hogy az orsz�g kezdjen kil�balni a politikai �s gazdas�gi elszigetelts�gb�l. Az 1970-es �vekre Spanyolorsz�g Eur�pa leggyorsabban fejl�d� gazdas�g�v� v�lt.

Franco 1975-ben halt meg, �m el�tte ut�dj�nak nevezte ki Juan Carlost, XIII Alfonso unok�j�t. Juan Carlos tr�nra ker�l�s�vel Spanyolorsz�g �tl�pett a diktat�r�b�l a demokr�ci�ba. 1977-ben megtartott�k az els� v�laszt�sokat, 1978-ban felv�zolt�k az �j alkotm�nyt. Egy 1981-ben bek�vetkezett, meghi�sult katonai puccs pedig m�r azt jelezte, hogy a t�rt�nelem kerek�t nem lehet meg�ll�tani, visszatekerni. 1982-ben Spanyolorsz�g v�gleg szak�tott a m�lttal, ugyanis nagy t�bbs�ggel szocialista korm�nyra szavazott. Az�ta a belpolitika egyetlen nagyobb gondja az ETA szeparatista milit�ns csoport szervezte terrorista akci�k, �k egy f�ggetlen Baszk haz��rt k�zdenek. A terrorista tev�kenys�g 30 �ve alatt az ETA 800 embert �lt meg, 1998 szeptember�ben pedig t�zsz�netet hirdetett meg.
1986-ban Spanyolorsz�g bel�pett az EGK-be �s 1992-ben azzal jelezte visszat�r�s�t „Eur�p�ba”, hogy Barcelona adott otthont az Olimpiai J�t�koknak, Sevilla pedig az Expo 92 rendezv�nynek. Madridot Eur�pa kultur�lis f�v�ros�v� tett�k.