Barcelona

Barcelona, Spanyolorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa, Katal�nia f�v�rosa, a ter�let�t �s n�pess�g�t tekintve els� helyen �ll� Madrid spanyol f�v�ros „�r�k riv�lisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katal�n Korm�ny sz�khelye. �rseki k�zpont �s egyetemv�ros, kiemelked� eur�pai kongresszusi centrum. Az 1992. �vi ny�ri olimpiai j�t�kok helysz�ne. A F�ldk�zi-tenger harmadik legnagyobb kik�t�v�rosa.

Fekv�se

Katal�nia tartom�nyban, Barcelona provincia, �s Barcelon�s comarca (tkp. megye) ter�let�n, a F�ldk�zi-tenger partj�n fekszik. A Llobregat �s Bes�s foly�k torkolata k�z� es� d�lkeleti partszakaszon, a Barcelonai-s�ks�gon azaz Llano de Barcelon�n helyezkedik el. A Katal�niai-hegys�ghez tartoz� Parti-hegyl�nc vonulatai szeg�lyezik: d�lr�l a Garraf-hegys�g, nyugatr�l a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban h�z�d� francia hat�rt�l d�lre ter�l el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a v�ros �szaki r�sz�n (532 m) �s a Montjuic a nyugati, tengerfel�li oldal�n (213 m).

T�rt�nete

A Barcelona hely�n elter�l� leg�sibb telep�l�s els� lak�i a kelta layet�nok voltak, kik a Tibidabo �s a Mons Taber k�z�tt telepedtek le.

I.e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karth�g�i hadvez�r alap�totta meg a mai helys�get, el�sz�r az ib�r Barcino n�ven t�nt fel a t�rt�nelmi dokumentumokban.

I.e. 201-ben Scipio r�mai hadvez�r foglalta el, majd Augustus cs�sz�r idej�n r�mai kol�nia lett - el�bb Julia Faventia, k�s�bb Augusta �s Pia mell�knevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati g�tok birtok�ba ker�lt s f�v�rosukk� tett�k, Athaulf kir�ly sz�khelye volt.

716-ban a m�rok Al Hurr kalifa vezet�s�vel elfoglalt�k �s Badsalun�nak nevezt�k el.

801-ben J�mbor Lajos Karoling kir�ly a katal�n �rgr�fs�g f�v�ros�v� tette. 874-ben Barcelona gr�fjai f�ggetlens�get kaptak. Katal�nia �s Arag�nia egyes�l�se idej�n Genova �s Velence mellett a F�ldk�zi - tenger vezet� keresked�v�ros�v� v�lt.

A 16.sz�zadban Katal�nia fekv�se miatt kiesett az �jvil�ggal val� kereskedelem lehet�s�geib�l, ekkor megrend�lt Barcelona hatalma is.

1701–13 k�z�tt, a spanyol �r�k�s�d�si h�bor�ban a katal�nok Habsburg K�roly f�herceg mell� �lltak, szabads�gjogokat rem�lve t�le. 1714-ben a francia V. F�l�p csapatai lerohant�k a v�rost �s jelent�s r�sz�t elpuszt�tj�k.

1778-ban III. K�roly felszabad�totta az Amerika fel� ir�nyul� kereskedelmet, ism�t megny�lt a nagymult� barcelonai kik�t� s a v�ros a kir�ly uralma alatt �jra fellend�lt. A 19. sz�zadban visszanyerte hajdani jelent�s�g�t a F�ldk�zi-tengeren.

1888. m�jus 20-�n ny�lt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A vil�gki�ll�t�soknak k�sz�nhet�en Barcelona jelent�s v�s�rv�ross� v�lt.

1931-ben kiki�ltott�k az I. Spanyol K�zt�rsas�got, s ekkor Katal�nia f�ggetlens�get kapott. Barcelon�ban megalakult az els� katal�n parlament, mely a k�zt�rsas�gp�rtiakat k�pviselte. 1937–39 k�z�tt is itt m�k�d�tt a K�zt�rsas�gi Korm�ny, Francisco Franco csapatai csak 1939 janu�rj�ban foglalt�k el a v�rost.

1975-ben, a diktat�ra megsz�nt�vel ism�t hivatalos nyelv lett a katal�n, majd 1979-ben a spanyol k�pvisel�h�z elfogadta Katal�nia auton�mi�j�t, az autom�m tartom�ny sz�khely�v� pedig Barcelon�t nevezt�k ki.

1992-ben itt rendezt�k a XXV. Ny�ri Olimpiai J�t�kokat

K�zigazgat�sa

Barcelona k�zigazgat�silag 10 ker�letre oszthat�. Minden ker�let egy�ttal �n�ll� politikai egys�gk�nt is m�k�dik. A ter�leti feloszt�s alapja t�rt�neti eredet�. A legt�bb ker�let megfelel azokank a r�gen f�ggetlen telep�l�seknek, melyeket a 19–20. sz�zadban csatoltak Barcelon�hoz. A ker�leteket negyedekre, azaz barrio-kra osztj�k.

Ker�letek �s negyedek

• 1. ker�let: Ciutat Vella. A v�ros t�rt�nelmi k�zpontja. Negyedei: la Barceloneta, el Casc Antic, el Raval, el G�tic (G�tikus Negyed).
• 2. ker�let: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Sagrada Fam�lia, Fort Pienc, Dreta de l'Eixample, Esquerra de l'Eixample.
• 3. ker�let: Sants-Montjuic. Negyedei: Sants, Hostafrancs, La Bordeta, Poble Sec, Font de la Guatlla, Mag�ria, La Marina, Zona Franca, Montju�c.
• 4. ker�let: Les Corts. Negyedei: El Camp de la Creu-Loreto, El Camp Vell i la pla�a del Centre, Can Feu i Can Batllori, Can S�l de Baix, L'Esgl�sia i Can Ros�s, La Maternitat i Can Bacard�, La Merc�, Pedralbes, Sant Ramon i la Torre Melina, La Zona Universit�ria - Bederrida.
• 5. ker�let: Sarri�-Sant Gervasi. Negyedei: Sarri�, Sant Gervasi, Vallvidrera, Can Caralleu, Les Planes, Tibidabo.
• 6. ker�let: Gr�cia. Negyedei: Gr�cia, Camp d'en Grassot, La Salut, El Coll, Vallcarca, Penitents.
• 7. ker�let: Horta-Guinard�. Negyedei: Baix Guinard�, Can Bar�, El Carmel, Font d'en Fargues, Font del Gos, Guinard�, Horta, La Clota, Montbau, Sant Gen�s, Taxonera, Vall d'Hebr�n.
• 8. ker�let: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Porta, Prosperitat, Roquetes, Torre Bar�, Torre Llobeta, Trinitat Nova, Tur� de la Peira, Vallbona, Verdum, Vilapicina.
• 9. ker�let: Sant Andreu. Negyedei: Sant Andreu de Palomar, Sagrera, Trinitat Vella, Bar� de Viver, Bon Pastor, Navas, Congr�s.
• 10. ker�let: Sant Mart�. Negyedei: El Clot, Camp de l'Arpa, La Verneda, Poblenou, Bes�s, Diagonal Mar, Vila Ol�mpica (Olimpiai Falu).